Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

6. szám

— 82 —* anyoz hatván köhögés, kikopás, fájdalom, a lélegzés csökkenése által agyvérgyiiiem, s köve'kezesi támadhatnak, iliyesuiit lappangó szivtúltenyészet is eredményezhet. — Megemlité továbbá az agy egyes részeinek különböző kórtüneteit, így az agykér szenvedvén rángások, görcsök mutatkoznak; az agyállományában fészkelvén a betegség , szélhűdés, tompaság áll be. Az agyba ok természetére nézve pedig megjegyzé , hogy majd megismerhetők , mint például a hagymázos agybántalom, majd aligha élőben kipuhatolhatok, mintazálképletek s szöveti eltéresek ; egy 45 éves, váltóláz utáni csorvás iassií lázzal lefolyó vizkóros egyénnél az agylágyulást gyanítani lehete ugyan a tagok szélhüdéséből, zsibbadásából, öszszezsugorodásából, de bizonyos világot csak a bonczolás adhatott, midőn a nagyagy bal féltekéjében tojásnagyságu kovászos sárgaszínű lágyulást láttatott. Gutaütésre különféle életművek hirtelen halálos betegségei fogatnak felületes vizsgálat miatt, u. m. halálos vérzések megpattant visszér , vagy ütérdaganatokból, gutaütéses küiemü, kövér egyéneket meglepő tüdővizeny, tüdőguta • különben a véres gutát, melly szinte oliy gyakori czingár küieműeknél mint köpezösökné), utánozza agyvérgyülem, savóömleuy, ugy látszik a véres gutára bizonyos vérbetvegy nyújt hajlamot. Agyhagymáz mint a hagymáznak helybelisitése szinte ugy létez , mint tüdő-vagy » bélhagymáz. Iszák- és ólomkór némileg agybántaioin képében tűnnek föl; azonban szóló reszketeg félrebeszélésnél mindég tüdőlobot talált kezdetben hánytató borkővel, s gyüszőnyével sikerrel orvosolhatót, utóbbinál az ideges tüneteket csorvás állapot szokta eleintén kisérni ; mit néhány elbeszelt kóresetekkel igyekezett bebizonyítani. "Végre megemlité, hogy az újabb időnek az ugybántalmak fölvilágositása iránt szerzett érdemei daczára ezen tekintetben még sok a teendő. Dr. Junkovich. Ámbár agybántaimaknál nagyobb részt csak subjectiv tünetekbői ítélhetni, s ezért a kórisme fölötte nehéz, a fejfájós, félrebeszélés, álomkórság vagy álmatlanianság bizton jellemzi az agyszenvedését, melly ugyan eredeti vagy másodlagos lehet. Gyakorlati hibának tekinti, midőn heveny agykóroknál tüstént bőrizgatók alkalmaztatnak , ezek inkább idült agybajoknál hasznosak, hevenyeknél hashajtók illenek. A savós és nyálkás gutaütés nevezetei nem czélsze-