Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

5. szám

— 67 —* 3. Veleszült agyvizkór (Hydroc. eongen.) A fej nehézségén s nagyságán kivűl alig bir állandó kórjellel. A szemek elforgattatása, butaság stb. csak nagyra fpjlett, ettéle bántalomnál vannak jelen. Néha inár nagy vízkóros fejje! születnek a kisdedek, máskor csak a születés utáni első napokon vagy hetekben látjuk nagyobbodni, s vannak esetek, hol a tengélet f étvágy s jókedv tellyes fonállása mellett, több évekig növekszik a fej iszonyú nagyságra. A? agyállomány a gyomrocsok lágyulása által egy általain bnnczolt esetben , egy hüvelknyi vastag zacskóvá volt átváltoztatva. A veleszült agyvizkóros kisdedek kivűl néhányat 1—2 év alatt czélszcrii életrend s hideg mosások mellett meggyógyulni láttam; de többnyire meghalnak. 4. Agyvér hiány vag// álugyvizkór. (Az angol orvosok hydrencephaloid-je vagy) ,,hydrocephaloid disease"je. Czéiszerűnek tartom , ezen állapotról is e helyen szólani. K.z nem egyéb mint agyvérhiánv , melly átalános nagy vérhiány és erőtlenséggel függ össze, s n<ha az agyvizkór jeleneteit némileg utánozz». Illy kisdedek nagyon bádgyadtak, halaványak , testük többnyire hűs , a végtagok, orr és pofák néha jéghidegek, a homlok néha s ideiglen hő. Hol nyugtalanul, hol mintegy szunyó (soporosus) állapotban fekve, nyögnek ; néha hangtalan tompaságban, hátralógó fej el, beesett hassa), néhai hányás, sokkal gyakoribb hi'g , zöldes hasfolyással , ollykor (főkép midőn nagy vérvesztés után az életműség ideiglen visszhat) erős, többnyire gyönge, rendetlen, hol szapora, hol ritka érütéssel ; beesett, nem ritkán meredt szemekkel. Legtöbb illy kisdedek görcsroham alatt halnak meg. Ezen állapot néha nevezetes módon hasonlit az agyvizkórhoz: de inkább a húzarn's- mint hevenyhez. — Még gyakrabban előfordul kisdedeknél csekélyebb fokú átalános elerőtlenedés és vérhiány — ingerültséggel, ez életmüvek működési zavarával, melly állapot gyakorlatilag nagy tekintetet érdemel . de nem e helyen tárgyalandó.