Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)
4. szám
— 53 Illy gyorsan s nagyra fejlődő agyvizkór ugyancsak csecsemőknél, legfölebb 2 éves, nyiltkutacsu kisdedeknél lehetséges; és illyeneknél aztán az agy ennyire tágult állapotja több évekig fönálihat. Ezt tehát kiki látja és tapinthatja; ha pedig becsontosodott fejüeknél fejlődik — annál szembetűnőbbek a többi kórjelek: fölsikoltás, görcsök, meredt szemek stb. majdnem a mint a heveny eseteknél leirtuk; csak hogy a huzamos folyamnál e jelenetek nem olly gyorsan öldöklők. A huzamos agyvizkór azonban többnyire az első két életévben fejlődik , sőt leggyakrabban tán inár a születésnél léteznek annak első magvai. Ha a 3-dik éven túl fejlődött, ritkán láttam azt 2—3 hónapnál tovább lefolyni, tehát ezeknél inkább szokott albeveny mint húzamos agyvizkór fejlődni. Ennek oka alkalmasint a kaponya keménységében találandó, melly nem tágulvári, azt teszi, hogy a bőven gyülemlő viz az agyra s életre előbb elfojtólag hat. Korrajza a húzamos eredeti agyvizkórnak némileg különbözik a hevenyétől. Az előbb egésséges de többnyire görvélyes külemü s nagy aggyal biró kisded szembetűnő ok nélkül bádjadt s rosz kedvű lészen, feje forróbb s azt nehezen tartja fön, étvágya elvész, nem iszik, keveset vizeli, arczulata komoly , kedélye nagyon ingerült. A szem járomcsonti vonal csak néha látható. Ha fej- vagy arczótvarok voltak jelen , vagy éjjeli fejizzadások, — mind ezek elmúlnak. A kisded egyszer másszor hány, a mire néha ideiglen könnyebbedik állapota; de gyakrabban zöldes hasfolyás mutatkozik, a mire szinte rövid időre javulni látszik a kisded. Ezen epeféle hasmenés némelly esetben hosszabb ideig eltartott, a mi mellett a kisded fön járt s néha jó kedvű is volt. A has nem mindég ugyan, de többnyire utóbb lágyabbá lészen , ritkán behúzódott. Ha illy jeleneteket küleló beteg még nyiltkutacsu csecsemő — már a fej szembetűnő nagyobbodása is, a betegség természete iránt biztosit, mielőtt erősb s jellemzőbb kórjelek jőnének elő. Ha nagyobb a gyermek s a fej csontjai ellentállók már, az által biztosul a veszedelem, hogy afönebbi jelenetek folyamában fejét naponta nehezben tartja fön, azt előre s bátra veti, vagy ide s tova rázza, nem ritkán a fej