Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

3. szám

— 40 — A mint a könyvekben található kórrajzok (inellyek ellen joggal némi kifogásokat tehetünk) egymástól eltérők: ágya szóban forgó betegség természetére nézve is még tisztában nincsenek az orvosok. Sokan még most is lobos természetűnek s lobos izzadmánynak veszik a heveny agyvizkórt, vagy más szavakkal: agykérlobot s agyvizkórt eggyé keverik, -—ami által nemcsak kórboncztani hibát követnek el — mert viztisztaságu folyadék elválasztása a nélkül, hogy az agy gyurmaja vagy kérgei a lobnak említett biztos bonczi jellemeit magukon hordanák , még lobra épen nem mutat , hanem folyton nagy gyógyítási hibába is esnek , midőn nadályokkal ostromolják az illy kisdedeket, meliyek után még mindég csak rosszabbulni láttam a betegséget. Már Formey irataiból eléggé kivehető, hogy őt a lob fogalma az agyvizkórban ki nem elégité ; Cheyne az agyvizkórt rendellenes agy-, edény-működés terményének nevezi, s ezután Maunsell s Evanson urak hasonlólag Ítélnek ; a hires SchÖnlein is „nevrophlogosis" névvel sajátlagos.— ámbár egy kissé nehezen megérthető — kórállapotot vett föl az agyvizkór alapjául; Rufz,Becquerel, Rilliel, Rarlhez és mások eltérvén a lob eszmétől, s mégis valami biztosb és tapinthatóbb alapot adni kívánván az agyvizkóri eszmének — azt találák fölállitni, hogy az agyvizkór gümókórnak szülötte. Ha ezen » eszme igaz volna } nagyon szomorú volna a betegekre nézve! mert akkor űgy hiszem híjába fáradoznánk az orvoslással, Gümős agyvizkór gyógyításán joggal lehet, kétkednünk. Es ezen eszme az által támogattatott, hogy legtöbb esetekben (főképen Genfben, Párisban) gümők találtattak agyvizkóros kisdedek hulláiban. De megjegyzendő, hogy gümőknek neveztettek egyszersmind némi kis nyálkás tekintetű, szemmel alig látható testecskék is, meliyek néha a pók-és edénykérek között a féltekék fölszinén s főképen a Pacchioni-féle mirigyec8kék körül találtatnak, s nekünk az agykérgeken létező nedveknek kocsonyás , vagy fehérnyés alvadékai (coagula) lenni látszanak. Effélék általunk bonczolt olly hullákban is találtattak, mellyeknél sem gümőknek a test többi részeiben, sem gyomrocsi vizkórnak legkisebb nyoma sem létezett. Mi tehát az imént emiitett (rendetlenül gömbölyű, lelapolt, piszkos-fehéres szinű) képezményeket gümős szem-