Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

22. szám

— 340 — lenségeinek valódi alapja ellen irányozvák s igy kevesebbet aggódunk a név, mint a jelen lévő jelenetek felől. De egészen máskép van a dolog azon betegségekkel, mellyekben a typicus név az orvost kizárólag sajátságos gyógymódokra utasítja , mint például a köszvénynél.— Az orvos föladata abban áll, hogy az élet müvek és rendszerek kóros jelenségeit, azok élettani sajátságaival és működéseivel összehasonlítsa, a zavar közelebbi és távolabbi okait megvizsgálja , hogy fölismerje azon egyes erőket, mellyeknek eredménye a szabálytóli eltérés, és kikutassa azon megtámadási pontokat, mellyek között az okok, mint egyes erők, az életniüves mechanismust érdeklették s az abban rejlő hatékony erőkkel egy eredményzetet idéztek elő. Az illynemű eljárásból ki fog világlani, miként az orvos sem Solidár-, sem Humorálpathologus, sem Brownianista, sem Broussais-ista, sem Allopatha, sem Homoeopatha, sem Isopatha, sem viz-, sem kenyérorvos stb. nem lehet. De én megvallom, hogy inkább engedem egy kórjelész (Symptomatiker) nevezetét magamra tolatni, mintsem sokak példája szerint a betegágynál egy tudós nevezettel, mellyet a megbetegedési alak nyer, megelégedjem s ezen önalkotta ábránd után irányozzam a mesterség nyilait, mellyek elébb szétdarabolhatják a czéilapot, mintsem a központot megtalálhatnák. Kézzel foghatóbb példát talán nem igen lehetne találni nézetünk helyessége igazolására, mint azon sorsot, mellyet az úgynevezett idegláz tapasztalt, az utolsó évtizedek alatt. Ha nyugodt elmével tekintjük át a leghíresebb gyakorló orvosok munkáit s az idegláz leírásait, különösen a Frank Peter-ét olvassuk, úgy találjuk, hogy azon kórjelei elég világosan és különfélekép elősorolvák, mellyek az idegrendszer változásaira vonatkoznak, de a csengő szavak fényében mindenütt fölismerjük a silány tartalmat, látjuk miként ámították magokat az idegek megtámadásáróli bizonyos nézetekkel, látjuk miként leginkább csak annak megtudásával foglalkoztak, hogy váljon a jellem versatilist vagy stupidát árul- e el ? stb. Szóval egyátalában nem voltak képesek magoknak számot adni az életmüves mechanismusban történt lényeges változásokról; hanem megelégedve az idegláz nevezetével épen úgy intézték el a gyógymódot, mint a kórismét. Igy alkalmaztattak aztán sorba egymásután az idegébresztő szerek nagy számmal, a nélkül, hogy biztosan lettek volna képesek azokat használni, a nélkül, hogy ked-