Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

11. szám

— 169 — képeznek, s inellyektól a betegnő maga is retteg. Sok orvos ta­nácslá már ezen hölgynek, hogy a böjtöt ne tartaná olly szigo­rúan; de minden okoskodás hajótörést szenved az ő vallásossá­gán. A nagy böjtben a fölsőbb] rendűek, a hetedik legszigorúbb hetet kivéve, máskor halat esznek; sőt a férfiak, az első és he­tedik hetet kivéve , húsételeket is. Könnyen megfogható, milly nagy akadályára légyen ezen szigorú böjtölés az orvoslásnak némi nyavalyákban. Gyakran nem marad egyéb hátra, mint a betegnek zuzmókocsonya (Moos­gallerte) név alatt a gyógyszertárbul jó táperejű huskocsonyát, só, tojássárga és osmazorn-mai rendelni, és a „vétket" magá­ra venni. A másod-osztálybeli betegek gyakran épen nem akarnak bevenni orvosságot a sz. vacsora vélélekori napon. Ezt pedig bármi csekély veszély mutatkozásakor is adják; és azon hit, mi­szerint a beteg attól megerősbedik, igen el van terjedve. IIa a beteg asz. vacsora vétele után még néhány napig él, s az alatt ismét hanya'lik , azt néki újra ki szokták szolgáltatni, s én ezt így egy pár hét alatt 5—6-szor is tapasztaltam történni. IIa a beieg sz. vacsora nélkül talál meghalni, temetése iránt némi aka­dályok hozatnak föl; mire nézve a hirtelen halálozások termé­szetesen kivételt szenvednek. De a főbb rendüeknél mégis a be­teg a szentség élvezése után csakhamar ismét vesz be gyógy­szert, a hánytató és hashajtó szerekei kivéve. Hogy súlyos be­tegeknél a csudatevő sz. képek, szentelt viz, a sz. koporsótól hozott gyűrűk, galandok, kesztyűk stb. nagy szerepet játsza­nak , alig kell említenem. Sok idült nyavalyások Worónesch vá­rosba utaznak, hogy ott egy szentnél, a csudatevő Mitrofáno koporsójánál gyógyulást keressenek. Megjegyzendő, mikép a legjobb társaságból valók is, a nép söprejével olly nevetséges babonában részesülnek, mi az ide­gen előtt az elsőkre nézve igen szembeötlő. Azt hiszik t. i. kö­zönségesen, hogy mást nem kell jó szine vagy egésségeért di­csérni, mert ez által csak szerencsétlenség vagy betegség okoz­tatik; s e szerint a gonosz szándékú emberek sokat árthatnak. Az orosz nyelvben az illy ártalmas nézés kifejezésére ezen ige: sglásü (e szóból glass szem) használtatik. Magyarul: meg­igézni (a szemeivel valakit); francziáuJ: le regard du manvais oeil; olaszul, ha nem csalatkozunk : gellalura vagy occhiata. —

Next

/
Thumbnails
Contents