Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)
9. szám
— 135 — Apuliában is, bizonyos iánrzdiifi állal szoktak a lakosok elragadtatni. De ennek forrása az okosság múlékony elferdülése, és. másképen tűnik föl, mint a vittánczi rendetlen rángatódzások. Továbbá az említett tánezdüh ellen egyedüli szer a zene ; a mi Baglivi állítása szerint, ki mint tudjuk , olly természetes színekkel festi a taranteltáncz jeleneteit, sikerrel használtatik, nem bir különös erővel a vittáncz ellen, noha Uberto Betloli entlit egy esetet, melly zene hangozatára lecsilapodott. üe mi teszi hát tnlajdonképen a vittáncz lényegét? Mellyik részében gyökerezik az éi tmiivezehiek ? Ez utóbbi kérdés taglalása világot terjeszthet az elsőbbre; ezt tegyük tehát először tárgyává rövid vizsgálatunknak. Már Paracelsus a belekben kérésé fészkét e nyavalyának, melly véleményt némellyek korunkban megiijitottak. — Richter ugy tekinté azt, mint a diíczrendszer görcsét, a nyavalyatörést ellentételesen agygörcsnek nevezvén. (icoryet ellenben az agyban keresé a vittáncz okát, valamint a nádra dühét, és hypochondriáét is. Ezen s több más véleményeknek, mellyeknek előhordása túl terjedne ez értekezés határain, van csakugyan annyi gyakorlati haszna, hogy ligyelmetessé teheti az orvost kipuhatolására az életmüvezet azon részeinek, mellyek ha fészkét nem teszik is tulajdonképen a vittáneznuk , mind azáltal mintegy indpontul szolgálnak oda , hol a baj gyökerezik. Ez indpontok igen sokfélék lehetnek az egyéniség, időjárás stb. szerint határoztatva, és bizonyosan innen erednek az annyiféle néha egymással ellenkező vélemények. Legnagyobb része az orvosoknak azonban ugy teki i.i a vittánezot, mint fejlődési betegséget, s lényegét a nemi rendszeridegeinek ingerült állapotában hiszi föltalálhatni, melly ingei ültség elterjed a gerinczagyra , az önkénytelen idegmozgások forrására. Ezen nézetnek nagy erősségül szolgálnak azon tapasztalati adatok, mellyek szerint az említett nyavalya legtöbbször az ébredő nemi ösztön korszakában tűnik fö!, továbbá gyakran következik az, nádradüh, s a nemi életmüvek phvsikai vagy szellemi ingerlődése után; és még a későbbi életidőben megjelen.') vittáncz is kapcsolatban szokott lenni a nemi részeken történt változásokkal , különösen a terhességgel. Azonban mind ezen erősségek, csak annyit bizonyitnak, higy a nemi részek, és a vittánczi rendetlen mozgalmak között igen gyakran van bizonyos szövetkezet, összefüggés, atyafiság.
