Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

1. szám

— 14 — Ellenkező esetben az izzadmány jelei mindinkább fejlődnek ; hányás mellett vagy e nélkül is a has egy kissé behúzódik, a láták tágulnak, kancsalság fejlődik, s vagy egy görcsös roham véget vet az életnek: vagy a halál latsanként történik , az izzadmány folytonos növekedése vagy rohamonkénti ismétlése által —- iszonyú elsoványulás és szélhüdéses jelenetek alatt. Itt is néha a fej állandóan hátrahúzódott állapotban van, s ekkor gyakran a fölvégtagok is zsugorodottak. A kórisme biztosítása nem mindég könnyű föladat. Legtöbbször fölcseréltetik e baj alheveny agyvizkórral vagy fülszaggatással (otitis, otalgia) alheveny agyvizkórnál azonban a hányás gyakoribb , s a has sokkal beesettebb , a fájdalom nyilatkozata még csekélyebb mint bármilly huzamos agykérlobnál. Erős füllob vagy szaggatásnál meg föltűnő erős sirás, de sem hányás, sem beesett has nem mutatkozik; a kisded fejét gyakran oldalt lógatja, s kezét a fájdalmas fülhöz mozgatja. Halárideje a kórfolyamnak nincsen , néha 2—3 hét alatt vége a folyamnak, de néha eltart egy hónapig s tovább is. Bomzolat. Többnyire korlátozottabb helyeken a fönebb leirt lobtermények találtatnak, de néha bővek is. Illy kórfolyamnál egyes álhártyák s összenövések gyakrabban képeztetnek mint a hevenynél, néha ezenfölületi izzadmányok mellett a gyomrocsokban tiszta viz mint csatolvány, találtatik; néha a fej állandóan hátrahúzva volt s a karok zsugorodott állapotban, s illy kor, mint a heveny folyamnál emiitők, az izzadmány az agyacs alsóbb részét és a nyúlt agyat (med. oblongata) lepé el s a gerinczagyra is terjedett. Húzamosb agykérlobbal meghalt gyermekek hullaiban szinte néha egy időbeli lobos változások a mellben vagy hasban találhatók; eredeti s önálló — bármilly lassú folyamú — agyvizkór mellett ellenben akkor történt lobos változásoknak nyomait soha sem találtuk, sem a mellben, sem a hasban. Egy párszor a pókhártya lapjai közt gümős szemcséket találtunk, mellyek gömbölyű idomúak, sárga vagy szürke színűek; de ekkor a mellüregben s lépben sem hiányzónak. Hajlama s okai a huzamos agykérlobnak lényegükre nézve , a hevenyéitől épen nem különböznek. Néha a heveny agykérlob utóbb húzamosb folyamuvá válik.