Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

9. szám

nak következő kifejezése ,,a lábát nem emeli föl, liánéin huzza maga után" Sauvages megjegyzése szerint is, vittánezra látszik vonatkozni. Sprengel írja, hogy 1374-ben éjszaki Németorsz gban bizonyos járvány uralkodott a nép között, mpliy különösen abban állott, hogy az embereket tánezra vagy inkább tánczaluku mozgásokra ragadta, s mellynek gyógyításáért a Corbey kolustorban lakó szenthez Pithoz folyamodtak. Ezen szentet a fi an— eziák Guy-nek nevezték: innen a Guytáncz (Tance de Guy) Sydenham is említi e történetet; azonban, hozzá teszi, hogy bizonyos előre meghatározott napon férfiak és asszonyok összegyűltek a kolostornál, s ott fajtalanul s vak buzgalomtól elragadtatva ugrándoztak. Ebből látnivaló, hogy az nem a tulajdonképeni vittánezot tünteti elő. Az emiitetteknél az agy szenvedett főképen, s annak rendetlen ingerlődése vak buzgóság által ösztönző a inozgidegeket és kicsapongásokra ragadá az izmokat; a mi a vittáncznál másképen van. — Sydenham-veik., ki olly páratlan ecsettel rajzólá a kórjeleneteket, következő szavai, mellyekben képét terjeszti elő a vittáneznak, megérdemlik , hogy megemlitessenek. ,, A villáncz eyy neme a rá/iyulódzásnak, mellynek különösen a iü—14-dik év közötti yyermekek kite tetvek, Sánlilás v(.'</>/ inkább vulun.ellyik lubnuk nem biztos mosynsa , vyy hu azt a beley menni akar van, húzni kénytelen maya után, jellemzi eleinh. A beley lábnak meyjelelő kéz is szenvedni szokott

} mert ha <-zt a n,elithez vagy testének eyyéb részéhez akarja helyhezni a betey, ezt nem leheli; a kéz kénytelen mozyéis által tüstént felre löketik, akár mennyire iyyekezzék is, a beley ennek megakadályozásán. Es ha poharat akur szájához venni hogy belőle iyyek } ezt eyyenesen nem tellyesilheti, hanem csak számos kísérletek után; s miután sikerüli neki, hevenyen üriti ki és eyy húzómban, épen mintha a nézőket nevetésre akarná gerjeszteniAzonban e nyavalya többféle módosításokkal szokott föltűnni. Néha szaladnak a betegek egyenesen vagy karikában , inig nem utoljára egészen elalélnak; majd szokatlan ugrásokat tesznek; nagy hajiamat mutatnak mászásra, székre, asztalra sebesen fölhágnak. Gyakran igen különös mozgásokat követnek el kezeikkel; — innen Frank Péter morbus yesticulatoriusnak nevezte. Némellyek kezeiket dörgölik , mások zenézni látszanak, mások ismét ugy jártatják kezeiket mintha faragcsalnának vagy fürészelnének. Sokszor részesülnek az arcz izmai is a rendetlen