Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

8. szám

— 124 — Lepránál is előjő. Némelly helyeken azonban kivált a fülek illegett, vagy kövér és tisztátalan egyének nyakbőrének redői között ezen foltok nem boritatnak be pikkelyek által, hanem nedvesen maradnak, s ottan egy lágy, fehér, tapadékony, pépes állománnyal befedett csomócskára találunk , mellynek elválasztása a szomszéd részeket fölmarja. (Torongy vagy nyálkás gümő). Ezen pikkely-vagy güinőképződés, ha az alapbaj kellőleg nem ostromoltatik, folyvást előre halad, amidőn az egyik helyen elenyészettek helyébe, másutt ismét ujak támadnak. Némelly esetekben azonban recset (Impetigo) fejlődik ki, midőn a zuzmó-csomócskák később sárga folyadékkal telnek meg, melly az elszáradás után egy kis varat hagy maga után. Más esetekben egy ezüst tizes nagyságú hely, apró hólyagcsákkal fedetik be, mellyeknek kezdetben átlátszó, később sárgás tartalma egy varat képez, melly alatt savós folyadék választatik el, s annak eltávolítása után a bőr egéwségtelennek s fólmartnak látszik. (Kecsetes izzag — Eczema impetiginodes). A bajnak még magasb fokú kifejlődésénél végre igen makacs fekélyek lépnek föl , mint harmadrendű kórjelek az emiitett helyeken, s mellettök nem ritkán babszem-nagyságú, kezdetben fájdalmatlan daganatokra találunk a fejbőrben, inellyekbol, ha hullámzás jelenléténél megszuratnak , igen big, savós , szalinasárga, folyadék nyomul ki; mig magokra hagyatva fájdalmasak és vörösek lesznek , fölfakadnak, s a csont lemeztelenitese követköztében csontfenét föltéteznek. A kórismére vonatkozólag megjegyzi szerző ; hogy Kár a fejbőrnek más kütegei gyermekeknél sokkal gyakrabban jőnek elő, rnint fölnőtteknél, mégis a gyermekeknél különben egyátalában nem ritka bujasenyv a fej bőrét szinte mindég megkiméli; fölnőtteknél ellenben csak ritkán tapasztaltatnak a másodrendű .bujaseny vnek jelenségei a fej bőrének bujasenyves kütegei nélkül, jólehet itt is a többi jelenségek megfontolása igen szükséges. A rézszinű pirosságot szerző íiícorddal egyetemben nem tartja a küteg bujasenyves természetének csalhatlan bizonysága gyanánt; sőt illyeunél a bajjal fedett fejbőr színének változása nézete szerint nem is kellőleg észrevehető. A valóságos bujasenyves hántalniaknál ugyan a bőrnek kezdetben szennyes színezete van, s a megtámadt be-