Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

6. szám

— 82 — átalánosan megszaporodott vagy nagyobb mennyiségű mint rendes állapotban a rostonyatartalomhoz képest, mig egyszersmind a szilárd rcszek is nagyobb mennyiségűek mint a szabályszerű vérben; addig Engel hasonló jelentőségűnek veszi a lígpinosist a fehérnyés, vagy visszcres vérveggycl az.on oknál fogva, mivel a visszeres vér csekélyebb rostonyatartnlom mellett gazdagabb fehérnye dolgában mint az uteres vér. Es miként az literekből kibocsátott vér ezen vegyviszonynak megfelelő természeti jeleket mutat, úgy a hullák is, miként Engel megmutatá , a különféle elválasztatokban sajátságos jellemet tanusitanak. — A rendesen nagy, lágy s a Hypinotis különböző fokozata szerint pelyhes, tökéletlenül megaludt vérlepény homályos, szinte fekete-vörös, tetszőleg kevés savóval , melly az epe festanyagától vagy sárga , vagy a fölfüggesztett vértekecsektól vörös színezetűnek mutatkozik, s mindég égvényes ellenhatása. — A hullákon a köztakarók sötét hullafoltokat mutatnak, az izmok jobbadán vörösbarnák, a savós és takhártyák befecskendeznék ; a tüdők lefiiggő rés ciben , miként az edényekben s a legtöbb (kivévén a májat) életmüvekben , sötét, megsürűdött, dc olvadékot nem képező vér van , melly utolsó szaporodott fehérnyetartnlmánál fogva kitűnő fényességű s Engel tapasztalatai szerint az ezen vérvegynek sajátságos kiizzadniányok nem mutatnak hajlamot az életműsödésre , hanem inkább a szétomlásra , minélfogva azok lágyak és savós genyes természetűek. — Minthogy a szerzők orra nézve meg nern egyeznek , hogy micsoda vegytani különbség talál helyet ezen vér alkatrészeiben, névszerint hogy váljon a csökkent rostonyatartalom mellett a többi elemi részek arányos különbségeket tanusitanak-e: nem lehet csodálkozni rajta , hogy különféle betegségeket soroltak ide. Es igy miként nz Andral és Gavaret kísérletei azt tanusitják , hogy ezen vérvegy sok pyrexiákban előjő, mert mindkettő szorgalmas kutatásai megmutaták, hogy a lázas betegségek két nagy osztálya közölt, mellyek egyike szinte mindég nevezetes jelenetek nélkül fut le , s ebben a rostonya viszonya a rendestől épen néni tér el, mig a másik osztályban t. i. a hagymázosban, mellyek mindég veszedelemmel csatlakozvák s miként n régi orvosok tapasztalak gyöngeséggel 8 a nedvek rothadásos állapotára való hajlammal járnak , különösen a rostonya