Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

5. szám

- 73 némelly élettani állapotoknak is tulajdona ; igy a terhességben a vér rostonyáját szaporodoltnak találjuk (a terhességi első hónapokban az élettani maximumig) inig a vértekecsek száma az élettani arányon alól süllyedt.— Nem czélom itten ezen vizsgálatokat constatirozni, vagy erejökből kivetkőztetni (minthogy mindkettőre hiányzik nálam a képesség) de a rostonya tűlnyomósága a vértekecsek csökkent száma mellett, a legnagyobb mértékben hasonlithat az anaemicus vérhez. Ilogy váljon ez helyt talál és találhat-e és mennyiben, annak megitélését minden gondolkodó orvosra reá bizhatjuk, ki a terhesség lényegét élettanilag fölfogta, és mégis ezen ellenvetések daczára épen a terhesek vérének ezen szerkezetéből akarák kimagyarázni a lobhártyának gyakori megjelenését terhesek vérében, m»nt szinte ennek nagyobb hajlamát is lobos bántalmakra a terhesség alatt és a szülés után. Melly körülmény már régen más ulon is sokkal nagyobb te

fszéssel fogadtatott és magyaráztatott, annyival inkább, ha a terhesek vérszerkezetérőli ezen nézettel egy tapasztalatot foglalunk öszsze, t.i. hogy a sápkór rendesen terhesség által gyógyul meg, mi mégis a fönebh fö4állito!t vérvegy mellett kimagyarázhatlan volna. — A rostonyás vérvegyről kórodai szempontból tett vizsgálatok statisticus úton megrnutaták , hogy a heves jellemű phlegmasiák legnagyobb részében , millyenek a sejtszövet, Gidő, takony, savós és rostoshártyákéi, miként a terimbeles életmüvekéiben is mindenkor szaporodott rostonya találtatott, ég hogy az a legmagasabb számot tüdő- s heves izületi csűzban (=9—10) éri el. Sőt Andral kísérletei bebizonyították , hogy, életkor, mérsékmény s testalkatra való tekintet nélkül, mihelyt egy phlegmasia fejlődött ki, a rostonya a vérben megszaporodott, még azon kóralakban is, mellyek vérvegyének , mint például a hagymázénak, a rostonya szaporodását épen nem kellene megengedni. Ha ez utolsó tapasztalattal összehasonlítjuk, ezen eszélyes frank orvos szorgalmas kutatásainak egyéb eredményeit, nevezetesen, hegy soha sem sikerült neki olly betegek vérében, kik valamelly láz folyamata alatt, akár milly okból támadt gyuladástól lepettek meg, a szilárd részekben nyilatkozó, s a gyuladás által eszközlött változások előtt, a rostonya szaporodását a vérben föltalálni; ha ezen észrevételt ama tapasztalat által megerősített ténnyel összeál-