Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

5. szám

— 70 — vértellyesek savójában arányos különbségeket a vér életmüves alkatrészeiben. — És habár hajdan a vértellyes alkotmányt mindég gyuladásokra hajlandónak tekintették, mégis ellenkeznek azzal az Autlral kóroJai tapasztalatai, ki azokat mindég a vér vcgy- természettani szerkezetével összehasonlitá, sőt inkább az ő eredményei küvetköztében úgy látszik, hogy a plelhoricus vérszei kezet inkább hajiamit bizonyos vérzésekre. — En vegytani szempontból nem akarom vizsgálni, mennyiben kóros állapot a vértelly, annyit mindazáltal a mindennapi tapaszralat tnnit, s a vegybontás azt hasonlag rnegerősité , hogy a vértellyes egyének gyakran és huzamos ideig jó egésscgnek örvendenek. Szinte igy nem akarom eldönteni, hogy váljon lehet-e még szó viszonyos vértellyről (múlékony állapota n láhhudozőknnk és tüdővészeseknek , miként a régi orvosok nevezék azt) a mennyiben a vérfellyel meghatározott, a torlódástól különböző fogalmat kötnek most össze; mert mind ezen helybeli vérbőségek (Polyaemia) vagy egyes életmüvek különféle zavarain , mcllyek a vérkeringésnek adályt vetnek , alapulnak , vagy pedig , mi élettani állapotokban olly gyakori, az idegrendszer izgékonyságát módositó okokon. — Es igy miként a vértellyesek vérének vizsgálatából kevés haszon háramlóit n gyógytanra , szinte olly kevéssé vagyunk tisztában n vértellyt fóltétezö legközelebbi okra nézve. Mert ha szinte ignz is, hogy a bőséges táplálék az élctmüves anyagoknak a test nyugalma állal föltélezett lassúbb átalakulása mellett n vértellyt előmozdító mozzanatul szolgál, mégis ezen mozzanatok nem egyedül föltételezik a vértellyt, minlhogy a tapasztalat tanifja, miként ezen hasonló okok még sem képeRek azt minden egyénnél előidézni, s a vértelly inkább bizonyos életszakokban képződik ki, s igy jobbadán szokványos állapot. Ennélfogva csekély véleményem szerint a vértelly , mint alkotmányos állapot nem lehet az orvosi kezcle3 tárgy', hanem ha akkor, mikor a helybeli életmüves zavarok , vértcllyhez hasonló állapotokat idéznek elő. Yerhiány (Anaemie.) Miként a vértelly, úgy avéihiány is nem annyira az öszszes vértömeg mennyileges csökkenésén, mint inkább a vér alkatrészcinek azon megzavart viszonyán alapúi, hogy a vér-