Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)
3. szám
— 46 — nagy mennyiségű sósavas szikéleg, kénsavas szikélegnek épen csak nyomdokai, iblany, kovéleg, a timföld nyomdokai, és szabad szénsav. Büzeny is kétségkívül van benne, de ennek, miként a haméleg, lavéleg (Lithion), folany (Fluor) és vilsavnak kikutatására, sokkal nagyobb vízmennyiség kívántatik, mint a mennyi birtokomban volt. — Étrendi használata nem njánlható, az orvosi pedig, azonban okos és ovatos, főleg (mint már mondám) belső alkalmazása fölötte óhajtandó. Mert ki hozandja kétségbe hatalmas izgató, erősítő , zsongitva oldozó , és savakat eltompító hatását? (Vége következik). Kivonatok idegen lapok- s munkákból. Gyógyszertan. KreosotcsSre'k haszna vérhas elleti. Az 1844-dik év october havában egy vérhas-járvány ütött ki Londonban , melly kivált egy kórházban élénkül dühöngött. fír. Wilmott a kórházi orvostól gyógytanácsba hivatván, mivel az elébbi járványoknál vagy szórványos kóreseteknél sikerrel használt szerek, itt minden eredmény nélkül alkalmaztatának, következő okoknál fogva a kreosot-csőréket kísértette meg, egy nehezék kreosótot vévén 12 obonnyi keményítő- fózetre. — A láz jelleme, melly nz idegest közelité meg, a bevett és az erőltetés (tenesmus) ellen helybelileg alkalmazott szerek hiányzó behatása, magának a betegségnek helybeli szerkezete, miként nz bonczolatoknál mutatkozott, (tetemes fekélyedések a végbélben s a vastagbélben is 3 hüvelyknyire fölfelé ; vagy egy más esetben a vakbélben, mellynek takhártyája, miként az éhbélé is, mintegy pókhálószövettel látszott beborilva) a fekélyedésre sőt fenésedésre való hajlam , a kreosotnak posellenes , miként izgató gyógyereje is , voltak azon alapokok, mellyek szerzőt azon gondolatra vezérlék, hogy ezen gyógyszert alkalmazza. A minden estve egyszer alkalmazott csórék eredménye nzon kevés esetben , mellyeket szerző a kórházi orvossal együtt kezelt, rendkívül kedvező volt; a sajátságos vérhas-székelé-