Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)
25. szám
— 397 — czombcsont törik el; lapcsontot is látott törve, a kulcscsont többnyire közepében válik el. Czombcsontnyak és térdkalács törést gyermekeknél még nem látott. A csonttörések kór jelt ana gyermekeknél. A föl nőiteken előjövő jelenségek közöl u. m. recsegés , törvégek eltérése, tagrövidülés stb. gyakran több hiányzik; s azért a kórisme aránylag sokkal nehezebb, s legtöbb esetben más kórisméi segédszerekhez kell folyamodnunk. — Néha csonttörésnek kedvező sebzési behatás után , erős zúzódás s élénk egy helyre korlátolt állandó fájdalom mellett a ropogás, tagidomtalanság és rövidülés hiányával, a tag mozgatható; ez a legkedvetlenebb eset. Illy körülmények között a gyermekek csonttöréseinek gyakoriságára, meg az elhanyagolt csonttörések követközményeire gondolva óvatosságból csonttörési kötést alkalmaztatunk , s kételyünkről a szülőket is tudósítjuk. Némellyek azt állilják, hogy gyermekeknél az el nem törött tagokat is a csontfolytonosságában meghajthatták. Értekező állításukon kétkedik, s fölhozza, mikép annak lehetősége mellett is a törött s nem törött csont meghajtásában a kézfogás könnyűsége különböztetési jelül szolgálna ; erős meggyőződése azonban az, hogy a hol a csontot meg lehetett hajtani, ott tökéletlen csonttörés volt jelen. Előjöhet azonban a csonttörés gyermekeknél is minden a fölnőtteknél észlelhető kórjelek kíséretében ; midőn is — mi fontos— ferde, a csonthártya elszakadásával párosuló, csonttöréssel van dolgunk. A recsegés soha sem olly világos mint fölnőtteknél. Gyermekeknél a csonttörések leggyakoribb s legállandóbb kórjelei gyanánt tekintendők : fájdalom, a tag meghajlása, néha idomtalansága , s a működésnek némi akadálya. Igen nehéz s gyakran lehetetlen a már hosszabb idő óta létező csonttörésnek kórismerete, s e nehézség a törés idejével egyarányban növekedik. Vigyáznunk kell illyenkor az angolkóros dagokra, mellyek, ha több tagon fordulnak elő, igen könnyebbítik a kórismét. A magára hagyott csonttörés kövelközményei. Legjobb esetben a csonttörés minden visszamaradó nyom nélkül gyógyul meg. De ha a törvégek egymástól el sem térnek, a tag később még is meggörbülhet; gyakran láthatni ezt az alszár