Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

15. szám

rőt, meleg, a zúzatna között a mérséklet alsóbb fokú s csekélyebb a dag , a bőr azonban színéi kevéssé vállozlalá — mi igen jó jel — csak a kéz vastag külliáma fehéredett meg a nedvességtől. Az egyik tyúkpete nagyságú hólyag beszuratván, tiszta folyadék szivárgott ki belőle ; az alkar fölső részére 16 nadály rnkaték, 8 a jeges borogatások folytattnttak. — Jun. 24-kén. A hőség — daczára n jeges borogatásnak— az alkaron igen nagy fokra hágott; a dag újra nagyobbodott, az ujak fájdalma a két elsőre szorítkozott; az érzés a többiben megszűnvén, a hólyagok gcnnyel telvék. A túlságos torlódás és hőség megszüntetésére a hideg hatás ereje az által nagyobbítáték, hogy a borogatások helyett egy a beteg alkara fölött függő edényből a jeget viz folytonosan rá csöpögtetek, s a kivásolt sinről egy más edénybe folyatc'k, s igy a kóros alkar folytonosan fris viszel hozaték érintkezésbe. — Jun. 30. Ezen öntözgelés csakugyan határi vetett a túlságos torlódás és hőségnek

t s a beteg fájdalmai enyhültek. A lobos dag kissé lohadt, a vörösség halványult, a sebek genyednek; a könyökiz alsó felén tályog képzödék, s fölnyittatván, nagy mennyiségű geny folyt ki belőle. Erre a beteg még inkább megkönnyebbült. Az öntözgetés megszüntetek s az egész alkarra langyos borogatás rendeltetek. — Jul. 5-kén. A szaggatott sebekből s a tályognyilásból sok geny foly ki , az alkar fölső harmadában újra tályog képződik. A beteg bágyadság ellen panaszkodik, azért következő erősítő főzet rendelteték: Rp. Decocti cort. Peruv. ex dr. duab. ad unc. rjualuor. Cum Spir. nitri du!cis, Tinct. C'inn. na. dr. semis, — Jul. 10. Tegnapelőtt az egyik szaggatott sebből három csontszálka huzafc'k ki, az orsó részeinek látszatának lenni. Ma az alkar fölső harmadában képződött tályog fölfakadt s minden nyilasból bőven ömlik a geny, a beteg mind e mellett jó étvággyal bir, s elgyöngülése nem növekszik , fájdalmat csak a mozgatásnál érez. A bőséges geny tisztább lemosása végett langyos kézfiirdö rendelteték. Az iskolai év végével a genyedés csekélyebb lőn, a sebek hegedésnek indultak, a beteg lassanként erősbödék. A gyógyítás folytatása végeit sebészi osztályra küldeték , hol még néhány csontdarab vettetek ki. Jelen iskolai év elején a kórodára jött betegünk alkarát következő állapotban találtuk: A széttört csontok egészen ösz-