Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

12. szám

— 183 — Felső- Schönborn (Koropecz.) Ugy látszik, hogy itt semmi ásványos viz sincs, jólehet Cranz s az ő leiróji illyenről emlékeznek. 4. A munkácsi járás ásványos vizei. A munkácsi járásban , melly csaknem egészen egymásra halmozott, s szűk völgyeket magokba záró hegyek és havasokból áll; melly számtalan édes vizű forrásokkal eredetül szolgál a Latorczának s több más folyóknak és patakoknak; és a melly, miként a hires Kitaibel tudósításaiból kiviláglik foldismei tekintetben számtalan kiilönnemüscgeket tanúsít, számtalan hatékony ásványos vizek vannak, mellyek (bár egészben kévéssé) gyakrabban vizsgáltattak, mint a többi járások vizei, szorgalmasban használtatnak, jobban mivelletnek, s köztök a savanyú vizek túlnyomók. Ismerem pedig a fülebb említett könyvek s kéziratok, úgyszinle barátim segélye után a következőket, mellyeken kivúl itten kétségtelenül még több ásványos vizek is lappanganak. Kies or na, A Szlrihá/ynya nevezetű tájékon kénes viz fakad. (Baronyay ) Perekresztia. A Majdán nevezetű tájékon van egy Szullacke nevezetű ásványos forrás, melly et a szarvasok kiváncsian látogatnak. (Baronyay.) Buko'cz. A Drakszinecz nevezetű tájékon van egy Hiszczova Voda nevezetű forrás; úgy látszik, hogy ként és kénsava« sókat tartalmaz. (Baronyay.) Lalurka. A falu közepén fakad egy forrás, melly Kvaszna Voda az az savanyú víznek neveztetik. Sós részeket, csekély mennyiségű vasat és ként foglal magába. (Baronyay.) Dr. Siro ezt mondja: A forrás nem mély , mellyben a viz lassanként fölbuzog, hideg, színtelen, átlátszó , kissé savanyú , borral kévéssé pezseg; a lakosok isszák. Hackell főorvos még más ásványos vízről is emlekezik, melly a falu felső végén fakad, savanyú és sós.