Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

12. szám

„Néhány szó Magyarhon ásványos vizeiről" czimű munkácskám 25 és 26-ik lapjain előadatnak. — Kéziratokban is űgy látszik nagyon kevés rejlik ezen tárgyról. Nekem a következőkről van tudomásom: Szentmiklósi Sebeők Sándor megyei főorvos, 1795. october 1-ső napján kelt hivatalos tudósításában leirja a pászmái, nelibinai (igy irja) szolyvai, szolocsinai ásványos vizeket, s a holubinai számosak közöl kettőt. Ezen tudós férfiú leirása jelenleg csekély fontosságú , hasznos adatait mindazáltal el nem hanyagoltam. Más e tárgyú hivatalos tudósítást nem ismerek, jólehet más megyékből számos illy tudósításokat (kivált az 18131814-1823-1824 évekről) kaptam barátim s pártfogóimtól. A hires tudós Kitaibel 1803-ban látogatta meg Bereglivármegyét, s több hetekig mulatott ott. Megvizsgálta, miként ludósitása tanusitja, a Paszika, Nagy-lisztra, Nelipina, Szolyi•«, Holubina és Szolócsina helységek határain fakadó vizeket. Fölidézendem alább minden szavait, minthogy nem számosak azok. Megemlíti még ugyanazon kéziratában a polenai és ploszhói vizeket. — Dr. Siró 1835-ben 21 rendbeli bereghmegyei vizről tudósított rövideden. Az unghvári kamarai főorvos JJachell 183G-ban, némelly kétségeimet eloszlatá. Később Dr. Valla közlött velem némellyeket a szinyáhi, szolyvai, nelipinai, paszihai és szolocsinai vizekről. Végre 1843-ban Dr. Baronyuy József a munkácsi és szentmiklósi urodalmak főorvosa ajándékozott meg a bereghmegyei ásványos vizek jeles névsorával , mellyet egészen fölhasználtam , s melly nélkül ezen megye vizeiről semmit sem Írhattam volna. — En magam kétszer voltam ezen megyében ; 1831-ben a cholera idejében épen azon ponthoz jutottam, hol Ungh-megyével és Gácsorezággal öszszeszögellik ; 1839-ben pedig félig Iábbadozó állapotban futván Máramarosból, bejártam egy nyomorú alkalmatossággal a megye délszaki részét. Ás váuyos viznek ekkor színét sem láttam, s igy jelenleg azt teszem közzé, mit a szerzők für készeiének , s főleg barátim segélyének köszönhetek. II. T. Beregh-vármegye ásványos vizeiről különösen. 1. A tiszaháti járás ásvátigos vizei. Ezen járásban, mellyben számos folyóvizek és mocsárok találtatnak, mindeddig semmi ásványos vizeket nem ismerünk; sziksós tavak létezéséről sem tudok semmit. 12*