Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

1. szám

ásványos vizeinek, ezen czim alatt: Systema aquarnm mineralium I. Coltus Marmarosienses , quae occasione generalis visitationis inventae et examinatae fuertmt anno 1783. Táblázatot képez. Nagyon sajnálom , hogy ezen tanult féríiú terjedelmes leírását, melly kétség kivül hozzá adatott, minden törekedéseim daczára sem kaphattam meg. Talán lehelne abból ezen ásványvizek hely- s természetrajzát illetőleg , némelly hasznosakat kibuvározni. 1796-ban tétetett a főorvosok részéről tudósítás a nagy mélt. kir. helytartótanácshoz; de ezt sem ismerem. Egy hasonló 1831-ben kelt főoivosi tudósításban az mondatik, hogy az ásványos vizeket most a cholera uralkodván vizsgálni nem lehetett. A legújabb tudósitásról semmit sem tudok. Bossányi ő nagysága hajdan a pestvárosi sz. Kókusz kórház igazgatója, hagyott hátra egy meglehetős vaskos kéziratot, mellyben sok magyarországi ásványos vizek (de csak föliiletesen és igen sok hibákkal} leiratnak. A máramaiosiak közöl 20 tárgyaltatik föluletesen. Honnét meríthette Bossányi azokat, s ki lehetett neki segítségül nem tudom. Kilaibel Bal, ki természetvizsgálóink nevét , a külföldre vitte , — s a növénytanban magának számos érdemeket szerzett, Máramarost meglátogatta 1796-ban gróf Wuldslein költségén, másod izben pedig 1815-ben a magyar kir. egyetem költségén. Első utazása eredményeit nem ismerem;— de aligha tartalmaz valamit az ásványos vizekről. Második ütazása alkalmával a következő vizeket vizsgálta meg minőlegesen , u m. Mihályka, Vajnágh , Bustaháza, Lonka, Borkút, Bocskó , Urmező , Sugatag , Kabala-polyána , Hhónaszék , Batiza, Suligul. Ezen vizek részint ásványosak, részint ollyanok, meilyekről az mondatik , hogy golyvát okoznak. Úgy látszis, hogy Kilaibel maga ritkán volt az ásványos vizeknél, minthogy helyzetüket s egyéb sajátságaikat ritkán írja le, s a vizek termeszeti tulajdonságaikról keveset tanít. Minden vegybonlásai között csak kettő olly mértékben tökéletesen, hogy a viz természetét különösebben meg lehet határozni, t. i. a suliguii és kubalapolyánai vizeké. Sc/iuszter tanár ezeket , miként mind azokat, mellyek Kitaibel utazasairóli tudósításaiban foglaltatnak, a Kitaibel Hydrographicáiba fölvenni, elmulasztotta. (Az 1815-diki utazásáróli tudósítás, miként minden egyéb utazá-