Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

10. szám

— 159 — leix különféle szerzőktől kölcsönzött, ez utolsót csak négyszer találta , s egy esetben már volt olly hely , melly genyedésbe menetellel fenyegetődzött. Az esetek legnagyobb részéhen tehát csak kóros állapot mellett talál helyet a hangrésvizeny. Hu a többi bántalmakat vesszük gondolóra , mellyek követköztében ezen betegség mutatkozik, ügy találjuk, hogy az jobbadán egy heves bántalom folyamata alatt, vagy alábbado/ás kórszakában lép föl, s gyakran épen azon betegség, meilynek folyamata alatt a bangrésvizeny kifejlődik, épen ollyan, melly a b Tzsinggr.I semmi összeköttetésben sem áll, de mindenkor élénk lázas mozgalmaktól kisértetik. És valóban az esetek nagyobb részében a hagymázos lázak, tüdőlob k, orbáncz, vörheny az illyetén betegségek. Ha tehát az orvos egy élénk , s jelentélyes lázas mozgalmaktól kisért betegségben csak csekély kórjelekel lát is, mellyek torokgyíkra utalnak, azonnal a szükséges óvó szabályokhoz kell folyamodnia, hogy a tökéletes kifejlődést meggátolja. Az alkalmi okok főleg következők; egyszerű gyuladása a gőg és bárzsing takhártyájának, heves vagy idült fekélyedése a gőgnek, ritkábban a bárzsingnak, egyszerű lályoga a bárzsingnak s ritkábban a gőgnek , többé vagy kevesbé jelentélyes megmásulása a gőg porczainak takhártya alatti tályoggal, vagy a takhártya fekélyedéscvel. végre kivételképen egy távolabb helyezett életműnek élénk gyuladása, illyen például a nyelvlob, ha ezengyuladás egész a gőg fölső részére elterjedne. Atalában t ehát azt találjuk , hogy azon okok , mellyek a hangrésvizenyt előidézik, helybeli izgatáson alapulnak, meilynek eredménye majd savós, vagy savós-genyes , majd végre genycs beszürődés. Ez utolsó genyes gőglob ugyan átalában nem tekintetik valódi vizeny gyanánt, mi szerző szerint jogtalanul történik, mivel annak okai és kórjelei szinte egészen ugyanazok s a vizenyrőli átmenetel a genyes beszűrődésbe olly észrevehetetlen , hogy nem lehet azon pontot föltalálni, hol a két alak határa helyet talál. Egyébiránt ezen gőgbeni változásnál csak ollyan folyamat talál helyet, mint a millyet például egy a test föliiletén létező fekélynél észreveszünk; gyakran csekély okbul ineggyűlad s többé vagy kevesbé élénk daganat támad szálagain türlénő beszűrődéssel. Ezen daganat, melly más részekben keve's vagy épen semmi nehézségeket sem okoz, a gőgben azon bán-