Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

7. szám

— 210 — mat állal föltételezett rothadó forrás, melly igazi rothadásla megy állal. E betegség okának a jeles tanár úr kettőt tart. A burgonyanöveny czélszerűtlen tenyésztés általi elgyöngitése s elkorcsosítása az egyik ; a rosz időjárat a másik. Czélszerűtlen a burgonya szokott tenyésztése azért, mert nem mag, hanem csak gubók és pedig szétdarabolt gubók által történik, mi e növényt elkorcsosíija 8 betegségekre hajlandóbbá teszi. Tanácsos azért magról ép egésséges növényt és gubákat tenyészteni. A mult é»i időjárat annyiban volt kedvező e betegségnek, mivel a hosszas essőzésre igen meleg juliusi napok következtek, E betegség nem űj, többször előfordul , csakhogy nem illy nagy kiterjedésben. Nem kell azonban összezavarni a száraz rothadásiul, mellytől lényegesen különbözik. A száraz rothadás tavasszal nz elvetendő gubót lepi meg, kellő közepében fejlik ki, jobban a sejteket bántja, nincsenek szemcsék s más gombák ésázbarcsák mutatkoznak stb. Mind ez a nedves rot hadásnál másként van. Végre a kóros burgonyn-gubókat, ha kóros részeik kivágatnak saját tapasztalata szerint ehetőknek nyilvánító a tudós tanár ur. Ez be nem végzett vizsgálódásának eddigi eredménye. A vegyészek kötelessége kikutatni: minő vegyi változások járnak e kórral, s különösen a burgonyái (Solanin) nincs-e ben* ne nagyobb mennyiségben. Erre Pr, Bagszkg adá elő néhány szóval Pr. Licbig e kórra vonatkozó vegytani adatait, mellyek szerint a kóros gubókban több ezukor és turónya (Casein) is találtatik. Czukorró a keményítő, turónyává pedig valószínűleg a fehérnye változik. — Ezek utón Ktiolz országos orvos több kóros burgonya-gubót mutata be, mellyeken e kór minden időszakát lebete látni, egyszersmind tudtul adá, hogy e betegség alsó Ausztriában csak egyes kevés helyeken mutatkozék. A másik értekező Pr. Hgrll, a jeles bonezoló, Értekezése a vesék górcsői vizsgálatát tárggazá minden állutoszlályon keresztül. Számtalan górcsői készítmények és vivisectiók nyomán azon fontos eredményre jutott a jeles boneztanár, hogy a vesék terimbelében az úgynevezett Malpigh- testecskék, a finom húggmenelekkel semmi közösülésben sincsenek. Ugyanezen egylet folyó hóban tartott ülésében egy, csak néhány év óta megösmert új betegség jött szőnyegre, azon