Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

7. szám

— 203 — me ée alakulása állal, minthogy ke'pződékeny , rostonyás kiizzadmány közepében gümős szigetek találtatnak ; miként a gümőg barlangok gyógyulása is jobbadán rostonyás kiizzadmány állal jő léire. Mind ezekhez még egy, a güinőkór folyamatából kölcsönzött észrevételt lehetne, erősség gyanánt fölhozni, hogy t. i. a güinő kifejlődését és sebes folyama'át seinmi sem mozdilja annyira elő, mint maga a gütiiő által (mint idegen test által) előidézett lobos folyamat, vagy akár mi ok állal előidézett vérbőség (Hyperaemie). Ha már az itt előadott vegy- kórboncztani vizsgálatok eredménye azt mutatja , hogy a gümőkór támadása, mint gyuladás következménye, nem tagadható ; bátor vagyok itten egy másik pontra figyelmeztetni, t. i. a búd szerkezetére gíimőkórban szenvedő egyéneknél. Volt t. i. alkalmain tapasztalni, hogy némelly giiniőkórosoknál (még pedig főképen öregeknél) a hűd , minden jeleit mutatá a vérhiányosnak (halvány, s üledék nélküli), mig más hasonló betegségben szenvedőknél a vizeltet hasonlított a gyuladásoshoz, t. i. sötét-vörös , vagy sárgás-barna sziníí , savas ellenhatásu, önkénytes, hiídanyagban gazdag üledékkel. Ez utolsót nevezetesen fiatal izmos egyéneknél találtam, ha azok gümőkórtul látogattattak meg, miként azt 1844-ben két betegnél, nevezetesen egy erős 18 éves leánykánál láttam , kinél a gümőkór hórg-és mellhártyalob után fejlődött ki. Ezen betegnél a vizellet a betegség kezdetétől élte végéig a lobos sajátságokat mutatá; és uiégis Bequertl észrevételei (güuiőkórnál) azt bizonyítják , hogy az olvadás (Colliquatio) beköszöntésével a vizellet a vérhiányosság jellemeit mutatja; a Simon észrevételei pedig azt tanúsítják, hogy gümőkórban a láz csekély fokánál s a betegség kezdetén a vizellet alig tér el a szabályszerűtől, s csak akkor közelit a gyuladásoshoz, ha a láz folytonossá válik; mindazáltal ezek alig ellenkeznek a mondottakkal, minthogy a láz foka, olly betegségben, mellynek vérvegyülete vérszegénységre mutat, még sem képes olly változásokat előidézni a vizellet ben, ha egyszersmind lobos bántalom nincs vele szövetközve, mert különben a basoning vérhiányban szenvedő sápkórosok shagymázosoknak minden láznál gyuladásoshoz hasonlító vizclletet kellene elválasztani, mit azonban sem a kórodai, sem a vegykórboneztani tapasztalatok nein bizonyítanak.