Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)
6. szám
- 85 hány csép viz segélyével igen piczi angolnákra és vastag élő, petedűs férgekre ismertem. Ezen férgek a kis angolnáknál sokkal nagyobbak voltanak, és valóságos anyjaik az anyarozsban talált piczi angolnáknak; nyilván látható, mint tojnak petéket, és ennélfogva a nemi különbség is észrevehető. Láthatni aztán a kis angolnákat a petékben forgolódni, különféle irányban mozogni és végre a petehártyát felszakasztani s kibújni. Az anyákon kívül látni élő kígyókat, mellyek V 3-val vastagabbak mint az anyaangolnák, s testük alsó részén mozgékony kűpidomű résszel birnak , miből tán következtethetni, hogy hímek stb. Ezen egész kényállifmányt Hering legnagyobb részint megczáfolá. C. Az eddig fölhozott véleményekkel ellenkezik Tessier, Kiesser, Zückert, Wildenow stb. állitmánya, melly szerint az anyarozs nem egyéb, mint egyetemes okoknál fogva kórosan származott rozsszem. E nézet valamint legegyszerűbb s legtermészetesebb, úgy legkönnyebben is megalapítható mind tudományosan, mind tapasztalásszerűleg; de azon mód fölött, melly szerint az történik, szintolly nehéz egyetérteni, mint a betegség belső folyama fölött általában. A növényi életfolyamat abban áll főleg, hogy annak minden működései az életmüvek képződésére irányozvák , ha az megháborítatik, kóros változásnak kell történnie ál életműzetkép jelenkezik. Geoffroy és Hube az anyarozs alapokául a tápláló nedvek tűlbőségét veszik, és Schleyer annak szármozását szokott környübnények között az igen erős nedvtorlódásnak s innen eredt megrepedésnek tulajdonitja; valamint Bloch is azt hiszi, mikép ha az időjárás gahnaszemzéskor kevesbé száraz , és utána mindjárt meleg idő áll be, a szemek, a tápnedvek rohanásának ellen nem állhatván, megrepednek, és az igy kiömlő tápnedv képzi az anyarozsot. Tessier oda nyilatkozik, mikép ő az anyarozs okát inkább a lég, nap és föld, s a növénylakhelye köztartalmű behatásában , és a magnak ez által föltételezett kóros viszonyában keresi. Tissot pedig a mag és hüvely között létező állomány rendellenes táplálódásában (vegetatio) leli, s ezen kóros változást a nedvesség és meleg szülné. Purmentier szerint a küllemez szélhűdésétől szármozik. — Kolbani azt mondja; az elfajulás az anyarozsnak csak-
