Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)

25. szám

— 392 — saját folyamatokat, m»nt önálló hatásokat összefoglaltak, a gyógyászat hasznára száműzessenek , ide számítom az ellenhatás , a bírálatok , a természeti gyógyerőről való tanokat. Az életműség semmi más ellenhatás! erővel nem bír , mint azzal, mellyel minden más gép, s nem egyéb az, mint eredménye a természeti folyamatoknak , mellyeket a természet arra használ, hogy a helyrepótlási képességet (ismét összetett fogalom) előállítsa, de a melly szinte olly gyakran semmi egyéb, mint szükséges követközménye az anyagok bizonyos, a beteggé tevő inger vagy annak terménye által bevezetett elhelyezésének. Mindenütt ellenhatást teszünk föl, hol azt hisszük, hogy a természet, miután valamelly alkalmi ok az életműségben zavart okozott , valamelly folyamatot megindít , még pedig az önfentartásra törekedésből, mellynek czéla a zavar legyőzése. Némellyek annyira mentek, hogy a betegséget a zavarok és ellenhatás összege gyanánt tekintették s azt hitték , hogy minden későbbi jelenetek az ellenhatáson alapulnak. A siilyben (scorbutus) semmit egyebet nem látnak, mint a természetnek arra való törekedését, hogy a rosz vért az életmííségből kiküszöbölje. Wattmann azt állítja , hogy a gyuladás az egésség barátja, s legtöbben nem látnak benne egyebet, mint a természeti gyógyerőnek munkásságát, követközését , hogy például valamelly idegen testet genyedés által kiküszöböljön. De tekintsük a gyuladást a mennyiben sebzési eredetű , itt egész kényelemmel azt mondják az átalános teIeologia módja szerint, hogy a természet a rnegszakitott öszszefiiggést helyre akarja állítani, s a seb szomszédságába vért idéz, hogy rostonya választassék ki, s ennélfogva itt nem szabad a gyuladást elűzni ; de nem csak hogy a tapasztalat ellenmond a mindennapi gyakorlatból ezen észképnek, hanem ugyancsak gonosz állapot volna, ha illy tanok által engednénk magunkat a cselekvésre határoztatni; és mégis a gyuladásban az ügynevezett ellenhatás a legnyilvánosabb. Azt fogják ellenvetni , hogy az orvos kötelessége valóban nem egyéb, mint ezen ellenhatás fölött őrködni , azt szabályozni ; de ki adott, vagy ki adhat nekünk mértéket agyuladás mérséklésére. Sokkal biztosabb lesz gyógymódunk , ha következőkhöz tartjuk magunkat. A sebzésnél mind véredények, mind idegek megsebesítetnek , minthogy csak azon életmüvek gyu-