Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)

23. szám

— 359 — daul a cholera 1831. év óta átalánosan nem dühöng ugyan , de hellyel hellyel egyes egyéneken gyakran fordul elő. A fekete pestis szinte csak ügy fordulhat elő. — A fekete halál a tizennegyedik században Ázsiát, Európát és Afrikát rettenetesen pusztította. Olaszországban nagy halálozásnak nevezték. Az ezen nyavalyától meglepettek teste megfeketedven , lehelietük kiálihatlan s rothadt szagú volt, nagy mellfájást éreztek, és folytonos vérköpés közt 3—4 nap múlva elhaltak. Ezen nyavalyának okául tekintettek : az akkori időben gyakran történt földrengések , sürii romlott ködök , nedves levegő cs állandó esőzések. — Chinában legelőször mutatkozott ezen nyavalya , és onnan kereskedés követközésében Asiának többi részeibe , sőt Ejryptomba és Európába is behozatott ; hol legelőször Siciliát , Olaszhont és Marseillét 1347-ben pusztította; és 1348 egész 1351-ig borzasztón dühöngött. Kairóban , Egyptomban elhalt hónaponként 10—15000 ember, Chinában összesen 13 millió, Florenczben 60,000, Velenczében 100 000, Marseilhan hónaponként 16,000, Páriában 50,000, Avignonban 60,000, Straszburgban 16,000, Baselben 14.000, Erfurtban 16,000, Lübeckben 9000 , Weimarban 5000, Londonban 100,000; öszszesen egész Európában 25 millió ember. — Az állatokra is hatalmasan hatolt ezen pusztító ragadvány, úgy, hogy városok, szigetek élő lény nélkül csak holt testekkel tömve találtattak. Nevezetes azon természettani életerő, a melly e/.en nyavalya után mint csudálatos tűnt föl. A megszűnt pestis után a nőnemnél a szerfölötti nemző tehetség átalánosan s olly annyira kifejlett, hogy csak nem minden némber kettőshármas magzattal betegedett le. Ebből az embernek mint kis világnak a nagy világhoz való egyengését nyilván fejtegetni lehet. Guy egy akkori orvos állítása szerint a nemzett nyavalya nem ragadványos , hanem járványos lett volna?-— A fekete halálról olvashatni többet: Ilecker. Der schwarze Tod, im 14-ten Jahrhundert, Berlin 1832.