Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)
22. szám
— 350 — lyos betegség. Mind a két említett kiiteg végét a hámnak egy vagy több rendbeli lepikkelyedzése jelöli. 3- A himlők családja , mint a valódi himlő, módosított himlő, himlőké, mellyek egy és ugyanazon betegség gyanánt tekintendők , csak hogy folyamatukra nézve különböznek egymástól. Szerzőnek gyakran volt alkalma azon tapasztalatot tenni , hogy ha egy himlős beteg csak rövid ideig mulatott is más egyének között, ezek közöl többen himlőbe estek, de nem ugyanazon alakúba, hanem részint valódiba, részint himlőkébe, ha szinte a befertezett valódi himlőben szenvedett is. b.) Mind heves , mindi áz nélkül'lefolyó kiizzadmányokat találunk a következő nem ragályos betegségekben : B). Sokalaktíak (Polymorphe). 4. Vöreg (Erythema) , melly következő nevezetek alatt adatott elő: Erythema pa [»illatúm, tuberculatum, nodosum, marginatum, lamel latum, annulare et iris, urticans és intertrigo, mind ezeknél, nem tekintve eseményes külső alakúkat, közös az, hogy terjedelmes, vörös, az ujjali nyomásra elenyésző, lepikkelyedzésbe végződő foltokkal jelennek n»pg. 5. Hózsakíiteg, (Roseola) melly vörös, elkiilönzöft, lepikkelyedzéssel végződő s a bőrön különféle rajzolatokat mutató foltokat képez. A különféle szerzők által fölidézett számos fajok közöl ideszámítandó a M illan nyári és őszi, a gyiirús és gyermekkori rózsaküteg; a többiek, mint nem kiizzadmánynk , más helyre tartoznak. Szerző czélszerúbbnek találja az Aliiért fölosztását, hplyhen támadt és kórjelire (idiopathica et symptomatica), (i. Orbáncz és bőrlob; miután a legújabb időkben a kórboncztan által bebizonyitatott, bogy a kiizzadmány a gyuladásnak lényegét képezi , hogy a jobbadán előremenő s kiir.zadmánnyal szövetkezett vérbőség vörösséget és növekedett hévmérsékletet föltételez, a kiizzadmány periig tériméje által az egyes részek daganatát és feszültségét, s az ekként megzavart erómüvi viszony által , a beteg életmüvek működésének zavarát idézi elő: nem lehet többé kétkedni, hogy az orbáncz és bőrlob mind a kóros folyamat, mind a jeleneteknél f gva ugyanay.onosoknak tekintendők. Látjuk is, hogy a kimenetel mindkettőnél ugyanaz , vagy eloszlás (a kiizzadmány föJszivatása) vagy savókiizzadás, vagy keményedés, vagy genyedés vagy evesedés , vagy fene. A szerint a mint a szemölcstestek felső