Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)

22. szám

— 340 — lerát mint váltólázas kórjelenetet, s mint önálló betegséget is, előbbinél epés, utóbbinál nyálkás volt a hányás, ez vagy magában , vagy mákony használatára szűnt meg, amaz kínaira Jelenleg gyakori a váltólázak rohanóval előtűnő csalánkiiteg s valameliy riihalaku , a vakaiás követköztében szinte vérszáradvánnyal ellátott bőrbetegség , melly 6—10 hétig is eltart; savanyok belhasználatára azonban eltávozik. Érdekesnek tartja, hogy itt Pesten legtöbb esetben meghűlés az idei váltó- lázak gerj oka , különben veszélyes postozalakot nem öltenek magokra , s olvasztó szerekre és kínaira megszűnnek. Azonban Komárom és Eszék vidékein áradás lévén az idén, számosak és ves/élyesek a váltólázak; nevezetesen Komáromban 1800 katona fekszik betegen, sokan a 3—I roham alatt elhalnak. — A tüdőgiimők iránt megjegyzi, hogy nem ritkán májszenvedelem szine alatt lappanganak , minthogy tüdőgüinőknél igen gyakori a hájmáj , illyeneknél az étvágy hiányzik, s az ejtés tünetek folytonosak. A ruggyantáról tapasztalatai nincsenek. Dr. Schöpf. Áradáskor mély tavakban organicus rothadás nem tapasztaltatik , olly mértékben mint nedves harasztokon és ingoványokon , igy Verona, Padua környékein, hol mélyek az állóvizek , nem uralkodik annyira váltóláz , mint Mantua tájékán ; itt a ri/s termesztése végett lecsapoltatnak a vizenyős térek, s elhatalmazott és veszélyes is a váltóláz, hihetőleg mivel itt a rothadt organicus gőzök kipárolgása a magas viz által nem gátoltatik. Dr. Wagner Jú/ios. Ezen gőzök természetéről biz >nyosat nem tudunk mást, minthogy könszénegszesz egyik alkotó részök , nevezetes minden esetre, hogy addig, inig niagosan áll az áradás, például az idén Komáromban május és junius hónapokban váltólázas járvány nem fejlődik , augustus és September hónapokban jtedig lea|»adván a viz, megrepedezvén az agyagos föld , s a repedésekből könszénegszesz párologván , kezdenek uralkodni veszélyes , az egyéni alkotmányt megrontó váltólázak; ezektől különbözők azon jó indulatú, utódi senyvet nem támasztó járványok , mellyek hegyes vidékeken is , hol posványoknak nyoma sincs, például Vörösváron uralkodnak, s valószínűleg meghűlésből támadnak.