Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)
21. szám
— 330 — cső egész hosszában terjedtek azok el , néha egész az ondózsinórba és a herékbe. Erre csakhamar megdagadt kissé a tag , s néha a íityma is vizdagos lett. Az első órákban a befecskendés után egyenlő maradt a kifolyás, vagy pedig csökkent, hogy később tetemesen növekedjék. A kifolyásbankét alkatrészt pontosan ineg lehetett különböztetni , t. i. egészen tiszta folyadékot s apró fehéres pelyheket. Ha Debeney ezen pelyheket a húdcső takhártyájának levált darabjai gyanánt tekinti s a pokolkő befecskendéseket ezért nevezi égetőknek, igen nagv tévedésben van. Ezen pelyhek nem egyebek s nem is lehetnek egyebek , mint a légsavas ezüstéleg által megolvasztott genyanyag (nyálkageny). A takháityának állományos (in substantia) pokolkőveli megégetése után , mint az Inídcsőszüküléseknél történik; a takhártyán képződött var, (Brandschorf) soha sem válik le 3—4 nap előtt; a sokkal gyöngébb olvadék behatása után tehát miként képződhetnék már néhány óra alatt , s miként válhatnék még le is? I)e ha ez lehetséges volna, miként egyátalában nem az, miként lehetne a Debeney által idézett számos eseteket kimagyarázni , mellyekben a húdcső a befecskendés után 12—24 óra múlva egészen száraz volt? Azon nagy fekélyedés , mellynek a var leválása után szükségkép támadni kellene, miként hegedhetne be olly rövid idő alatt? IVIiIly élénk fájdalmaknak kellene támadni, mikor a vizellet illy nagy fekélyesedett fólületre jutna? Ha egyébiránt az eredmény , mellyet Debeney a pokolkőbefecskendések által el » akar érni , valóban olly kedvező volna , mint ő állítja , hogy p. o. 64 esetben 37-szer csak egyetlen egy befecskendés kívántatott a gyógyulásra, akkor semmi kivánni való sem maradna hátra ; de egyetlen egy orvos sem látott még csak távolról hasonlitó eredményt sem, miként szerző észrevételei is tanusitják; minden esetre mint átalánosan érvényes kezelést el kell vetni. Csak azon pontban egyez meg szerző Debeney-xe\, s igy Venot-Xal ellenkezőleg , hogy a befecskendéseknek tartós káros kövelközményei nincsenek. — Záradékul megyjegyzi szerző , hogy neki a balzsam , ha elébb befe cskendések használtattak, sokkal hatályosabbnak tetszett, s azt tartja megfontolandónak, hogy váljon a húdcső a po-