Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)
19. szám
— 294 — * \ an e fölött a légköri légnek egy állapota, melly szintúgy érdemli itt az említést, s ez a lég nyugalma, szélcsend, és annak bizonyos erővel s iránybani indulása, léglengedezés , szél, szélvész. — A légköri lég kitágulásának megváltozásából eredeti szél erőtellyét az ismeretes Anemometer mutatja meg, melly által meghatározható, minő magasságra emelkedhetik a szél ereje által egy bizonyos nehézségű test, ezen eszköz egyes vizsgálókra nézve hasznos ugyan , de minthogy készítése szabályozva nincsen , több illynemú eszkőz egyenlő eredményt nem szül. — A légkör alsó rétegeiben a légvonal állandóan a hidegebb tájról a melegebb felé irányozza haladását , mivel szélcsendkor meleg vidéken a lég lassú fölmelegedésénél fogva a lengedezés iránya a lég alsó rétegeiből a felsőbbek felé haladván , s e szerint a lég súlya kisebbedvén ellentétben áll azon súlyai , melly a szomszéd hideg táj felől reá hat; onnan van, hogy minél forróbb éghajlatú valamelly vidék, annál erősebb szelek által látogattatik , onnan, hogy tengerparti vidékekben éjjel a szél iránya a száraz föld felől a tenger felé, nappal pedig a tengertől a száraz föld felé vétetik közönségesen észre. Orvosi tekintelben fő figyelmet érdemel a déli és éjszaki szél, mint ollyanok, mellyek tartósságuk s erőtellyök mellett bizonyos évszakokban kórtáinas2tólag működhetnek, nem csak azért, mivel e szelektől átalában a lég tisztasága, a berz mennyi-s minősége fúgg, hanem főleg azért, mivel e két ellentétes szelek a lég súlyára is ellentéties és tetemes hatást gyakorolnak; a déli szél meleg s nedves léget hoz, a föld fölszinét gyorsan szikkasztja, s előmozdítja erőfellyesen annak kigőzölgését; ellenkezőleg működik az éjszaki szél. — A tartós szélcsend ártalmát nem kevésbé érzi az emberi egesség , minthogy idegen , néha ártalmas vizes vagy szeszes részek , mellyek vagy közvetlenül a földből, vagy annak fölszinén létező számtalan életmúves miségek kipárolgásából a légköri légbe átvitefnek , s a léget megtisztátalanifván azt a légzésre alkalmatlanná , s e szerint az egésségre nézve kártékonnyá teszik. Valamint a szelek iránya, úgy erőtellye, nemkülönben az állandó szélcsend is különös betudásra számolhat, főleg az év hő részében mély fekvésű s posványos vidékekben, mikre