Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)

18. szám

— 278 — * ha csak ellenkező állítás által az emberi észt , s a természet fönségét gúnyolni nem akarjuk, fölléphetnénk. — Egyedül közös lakhelyünk a mi közvetlen macrocosmusunk, s különösen ennek légköre leend csekély értekezésem tárgya. Ha a nagyban idő- s helyszerintileg föllépő emberi kórállapotokat vizsgáljuk , lehetlen azok származása okát másban, mint egy bizonyos , átaláno-san elterjedő alkotmányban keresnünk , melly a világ rendszerében mint a magasb élet nyilatkozása physiologiai s physicai tünemény gyanánt keletkezik a elterjed, az alárendelt életmííségekre nézve azonban kórok gyanánt működhetik. Földünk , és légkörének a naphozi viszonyát meghatározó égaly egy azon fő tényezők közöl, mellyek valamint az emberi testre, ugy a lélekre is szembeszökő hatást elterjedten gyakorolnak. — Minthogy a különböző égalyak tüneményei s azoknak fő jellemei igen különbözők , * e szerint műveleteiknek is vállozniok kell: következik , hogy azon eszme is, melly e tekintetben valamelly égaly befolyását meghatározni törekszik, az égalyak különbségéhez kötve vagyon. Mert ha bizonyos, hogy az ember testi és szellemi jóléte a légkörtől és annak módosításától nagy részben föltételeztetik, hogy a légkör külön állapotai kedélyünkre, physicai és lelki erőnk kifejlődésére befolyással birnak ; úgy kétségtelen az is, hogy minden külön égaly sajátszerüleg, s bizonyos irányban űzi hatását. De noha ez tagadhatatlan, más részrül mégis bizonyos, hogy eme befolyások mások által módosithatók, ugy, mint a jó föld elhanyagolás által rosszá, a rósz pedig ipar s czclszerii müvelés által jóvá változhatik, miszerint tehát a polgári művelődés, nevelés, életmód, szokás, törvényhozás, vallás az égaly káros hatását módosítani képes. Athén hős féríiai zsarnokság által eltörpűltenek , tudatlanságba és gyávaságba sülyedtenek , holott a szerencsés égaly befolyása szellemi erejök erőtellyes kifejlődésének hatalmasan kedvezett. Minél éjszakibb fekvésű valamelly táj, annál erősbek, vérmesbek lakói, mesterségökre, elmélkedésre s tudományokra alkalmatosbak ; a déli tartományok lakosai ellenben erőtlenek , petyhüdt tesfűek , gyávák, tudományokra alkalmatlanok , tunyaságra és hosszas heverésre hajlandók ; a török, syrus , aegyptiai honában ülve tölti életét, s a heverés, alvás,