Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)
18. szám
— 275 — * mellyek az emberi életműség épségbeni föntartására kikötő föltétel gyanánt tekintendők, az ekkép megzavart légköri «állapot a benne s vele élő életműségekre U háboritólag , az az kórtám iszfólag hatand. — A légkör tehát az emberi test egéssége vagy kórállapota fölött határozhat. — Ezen kortámasztó tényező hatását azonban csak akkor ismerhetnők tökéletesen , ha természettani tulajdonai körül szerzett tudományunk kimerítő , vagy a kielégítéshez közeljáró lenne ; miután azonban, mint már említve volt, e tárgy körüli ismereteink még hiányosak, következik, hogy azon müveletek megfejtésében is, mellyek ama légköri viszonyokból származnak szerencsés határzottsággal még nem bírhatunk; innen van, hogy noha e természettudomány , de különösen a természettan e tárgyban már számos olly fölfödözéseket tett, mellyek a homályban már is haszonvehető kalaúzokul szolgálhatnak; a pandemicus kórságok keletkezésének megfejtésében még nagyon hátra maradtunk. — A bölcsésztől le a pór emberig föntartá magát minden időben mái napig azon meggyőződés, hogy a légköri állapotok kiilönfélesége által a közegésség módosítható légyen , s azon tapasztalat, miszerint kórságok valamint egyenként, úgy midőn egész néptömegeket bizonyos időkben megtámadnak , többé, kevesbé a légkör alkatából fiignek, olly régi, mint maga az orvostan; még Hippocrates előtt a zsidók, perzsák, különösen a görögök által tétetett le szorgalnia'os észlelések útán az orvosi meteorológiának talpköve, sőt a vadonságok hajdan lakói, s jelenben azon népek is , kik között a polgárisodás s vele a tudomány is még szunnyadoz, az arabok, chinaiak, hindusok, America ős lakói, Asia vándor népei figyelmét sem keriilé ki azon tény , hogy az égalj a légkör napi vagy évszakos változásai az egésséget változtathatják, midőn egyszersmind a n»ü\elt nemzeteknél már a hajdankorban a leges kóralkat között fcnálló okkapcsolat is megbatároztatott, még mielőtt az orvostanról némi körözött fogalom keletkezett volna. Azonban a tiszta bölcsészet, s különösen a természeti tudományok hiánya , s az ez okból keletkezett s tudatlan népek között csakhamar lábra kapott balítélet és babonás hit ( némelly ügyesebbek s okosbak magány érdekei t a Hidatlanok csudá18*
