Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)

7. szám

— 105 — ~ Kivonatok idegen lapok- és munkákbul. A. Hör- h gyógytan. Az első gyermekkori vidtánczról s gyógymódjáról. Azon részint igen különböző s hibás vélemények és ész­képek között, mellyek már a légi időktől fogva a yidtáncz támadása s előjöveteléről fölállitattak az orvosok által, egy sem tartotta föl magát hűzarnosabb ideig, mint azon hiedelem, hogy ezen betegség soha sem támad az első gyermeki korban. Simon czéla és széndéka ennélfogva jelen értekezésében meg­mutatni azt, hogy ezen állítás mégis szenved kivételeket, jó­lehet , miként mondja, ő is csak kevés tapasztalatokat gyűj­tött e lárgyban; és hogy a betegség épen ezen gyenge kor­ban egészen különös alakot mutat, minthogy kórjelenségei módosítva tűnnek föl. Itt előszámlálja a vidtáncz ismeretes kórjeleit, mellyeket elmellőzhetőknek gondolunk. A következő esetben, mellyet azon állítása igazolása végett idéz föl, hogy ezen betegség a legelső gyermeki korban is előjő, egyszerű ajakában látjuk a vidtánezot minden legcsekélyebb szövetke­zés nélkül. Egy kis. 10 hónapos, íiatal és egésséges szülők­től nemzett leány, észrevehető ok nélkül rögtön vonakodott dajkája einlőjéhöz nyúlni. Az anya, nyugralanitva ezen álla­pot által a gyermeket aggódva szemlélte s azt találta, hogy ideges fogékonysága rendkívül föl van magasztalva; ha pél­dául valaki közeledik hozzá, a gyermek megrezzen, minden legcsekélyebb zörejre reszket, a rendesen mély és nyugodt álom meg van háborítva, durczás és haragos, szóval a gyer­mek nem mutat rendes állapotot, s kivált idegrendszerében föltűnök a zavarok. Végre az anya is a fájdalom múlékony vonalait födözé föl arczulatán s eltorzító összehúzódásokat, rán­gásokat az arcz izmaiban. A beteghez hivatott szerző észrevette, hogy a szájszögletek majd jobbra majd balra húzódtak, s ha­sonlót lehete észrevenni az orrczimpákon is , s a gyermek folytonos könnyű reszketést tanúsított; a szemhéjakon is rán­gások mutatkoztak, s a beteg fölfölsikóított, mint az a fejviz­kórnál szokványos. Eleiute szerző azt gondolta, hogy pókhá­lókérlob van jelen, de az érverés azt nem tanúsította, melly

Next

/
Thumbnails
Contents