Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)

25. szám

— 394 — kénti lerakodása föltételezi. Ezen koronkénti vagy folytonos elválasztás a legkülönbözőbb életművekből minden szerkezeti különbség nélkül veszi eredetét. A rák új, hasonló tömegeknek kerületén való lerakodása által növekedik; ha egy része a ráktöniegnek valami úton módon szétdúlatik , a seb felületéből űj tömegek csirádzanak , melly körülmény nyilvánosan tanúsítja a rák betvegyes termeszetét. A ráknak alapul szolgáló betvegy a visszeresek (Albuminosis , Hypinosis) osztályába tartozik. Háktermények főleg három életszakban jőnek elő, a magzati, seidülési és öregségi korszakban, még pedig a két elsőnek inkább a velőrák sajáta , kii/.zadmány alakában , nriig az utóisóban különböző alikú rákcsomók jelennek meg. A vér szerkezete a magzatnál , honcztani oldalát tekintve épen ollyan visszeres , mint az első gyermeki korban; a serdiilési korszakban rákban szenvedő egyéneknel a vér vagy épen semmi, vagy csak csekély és laz alvadékokat mutat a jobb szívben, csekély sürűscgü s feketés- * örös szinü , könnyen eredményez hyposíasisokat és savós kiizzadmányokat a belső életművekbe, ellenben ros:onyakiizzadmányokats ha sem Ezen betvegy gyakran szembeszökő eseteit mutatja a hirtelen H önkénytesen vízkóros betvegybe való változásnak, mellynek befolyása alatt aztán a rákképlet hirtelen elhal. Az aggkorban, minthogy az átalános állapot ezen idő alatt különfele külső s belső befolyások alatt nigy módosítást szenved , nem lehet a kórképet tisztán 8 háborítatlanul észrevenni. Közvetlen előpostája a rákképződésnek gyakran a rendesnél inkább kifejlődő kövérség, hájképződés az egésztestben; a báj vagy sűrű , szilárd s igen sárgaszínű , vagy haltány . petyhüdt, olajos édeses szagú; ez utólsó kivált részegeseknél talál helyet, hol a betegség jobbadán sülybe (Scorbut) megy által; a túlságos hájképződés ellenben szükségképen a \ér visszerességével van összeköttetésben. A rakbetvegy ellentétet képez a gümőkói hoz , részint a lerakodás helyét , részint azon időt illetőleg , mellyben az megtörténik; ráktermények ritkán támadják meg azon helyeket, hol a gümők gyakran jőnek elő s megfordítva. Azon időszakok, mellyek a gümők támadásának kedveznek, a rák kifejlődésének többé vagy kevésbe ellenségei, habár e tekintetben nem hiányzanak is a kivételek. Azon visszeresség , melly a lüdőkbeiii s az átalános vérkerin-