Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)
25. szám
- 389 — lankadva találtatnak. Nevezetes, hogy altagi szélhűdés rögtön támadott ollyanoknál , kik a közösülés pillanatában hirtelen megrettentek. Dr. Diescher. Minthogy Dr. Schlesinger utóbbi eseténél a honczlrlet sokszerü éietniiivi változásokat tanúsított kérdés, honnan indult ki eredetileg a betegség? Dr. Jankovich. Ezen eset megfejtésénél is kitűnő, miliy egyoldalú a mai kórtan iránya, mert nem iigyelven az idegrendszer hatalmára minden kóros jeleneteket a vér , és szövetek eltéréséből igyekszik származtatni. A szóban levő esetnél a tünetek összege u. m. tiidőgürnők , gerinczaszaiy stb. nem egyes életmű hibájából , hanem az idegrendszer káros befolyásából magyarázható , ilyesmiről pedig nem a kórbonczolat. és vegybootás, nem a górcső , hanem az éptan , kórtudomány és a betegágyi adatok adhatnak fölvilágosítást. Dr. Arányi, A kórboncztani adatok méltánylása két elv szerint történt: a legújabb bécsi oskola Skoda, Engel után betegséget csak ott lát , hol anyagi változást talál , a régibb Haller. Bichat éptani elveit követvén az újabbak közöl Andralt is dinieri vezérének , üres föltételeket mellőzvén szö\eti és vegyiileti változásokon kivűl tisz'a ideges bántalmak létét is hisz'. Tagadhatatlan , hogy például elmekórosok liullájiban a kés néha semmit sem mutathat, de ellenben azon tüneményeket . mellyek többek közt valameiiy has, vagy rnellzsiger átfiíró fekélyéből származnak egyedül honczleleti adatokból érthetni. Az okszerű kórbonrztanból tudományunkra sok haszon háramlik. Dr. Wagner dános. IVli légyen a halál oka? jelen esetben ezen sarkalatos kérdést eldönteni nehéz, me rt az anyagi változások nagysága nincs mindég arányban a halálos veszéllyel, például tiidőgürnők , tüdő-, és agylobok , ömlenyek , néha a bullákban igen csekélyek , midőn máskor idült nagy fokú anyagi eltérések bizonyítják , hogy azoknak daczára az égvén több ideig éihet. Nemcsak jelenleg Bécsben, de 20 évek óta másutt is méltányoltatnak a honczleleti, s vegyhnntási adatok, ezekből a tudomány ugyan kiindulhat, de az élő betegség megítélésére és a gyógymód elintézésére elégtelenek; azért is a betegségeket nem annyira honczleleti eszmék után mint élettiinetileg szükség fölfogni; igy például izzadmányoi
