Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)

2. szám

— 27 — ros szűkülését meggyógyította szerző a hamiblag külső s belső használata által. 5. Bujasenyves kórfolyam (fügölyös sarjadzások, hegjegyek, takhártya és sejtszövet vastagodások) állal. Néhányszor szerző az illy szűküléseket meggyógyította a higanykenőcs bedörgölése által, a Bust modora szerint, vagy a higiblacs (protojoduretum hydrargyri) belső használata s hamiblag bedörgölése által. Egyébiránt szerző azon véleményben van, hogy azon esetekben, mellyekben a fuladási haláltól elébb kellene tartani, mintsem a bujasenyv ellen intézett gyógymód jó sikerű lehetne, a műtétei vanjavallva. 6. A yümökóros folyamat által, részint a vérreli eltelés következtében, részint a fekélyszélek és takhártyaszigetek sarjadzásai, részint a fekély környékének vizenyős daganata által , részint másodrendű gümőlerakodások által a fekélyek széleibe. Mind ezen kórfolyam által okozott szűkülések halálosan végződtek. Minthogy a gőg gümőkóra első rendüleg igen ritkán jő elő , hanem jobbadán az igen előrehaladt tüdőgümőkór következtében fejlődik ki, a műtéteitől is csak könnyebbülést lehet várni. A gümős fekély, a haránt izmon fészkel, s a gőgfedűre, lágy inyre és nyelv gyökerére terjed el. Néhányszor sikerült szerzőnek a garat hátsó falának pokolkővelí égetése által, valamelly , de csak múlékony könnyebbülést eszközölni. Helybeli vérbocsátásoktól is látott könnyebbülést. 7. Kóros folyamatok terményei által: crouphártyák, képződékeny kiizzadmányok , a takhártya földuzzadásai, gümőanyagok , veralvadékok által. 8. Orsónya (ascaris) által , melly hányásnál a garatba jutott, a nyelcsapon körülfonódzott s a gőgbe ereszkedett, egyszer látott szerző hangrésszűkülést. 9. Idegen testek által. — Kórhatárzati tekintetben megjegyzi szerző, hogy hangos (sonorus) rendesen fütyülő meghosszabbodott belégzési vett észre mind ezen esetekben ; a mellett a légzési zörej vagy igen gyönge, vagy épen nem hallható volt. A takárszűkülésnél (Tripperstenose) a gőgfedűt és a kángőgfedű szálagokat (lig. aryepiglottica) megvastagodott s keményedetteknek érezte , minthogy ezen alaknál a takhártya, és a takhártya alatti sejtszövet rostos-szalonnás anyaggá változvák. — Szemölcsös egyenetlenségeket érzett idült hurutnál a gőgfedű hátsó fölületén. Néhány betegnél sikerült szerzőnek a vizenyt a kán-