Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)

24. szám

— 372 — mertcttetvén kormányzási maximává állodalmi rendszerré emeltelhetnek. Mi ha megtörténnék , egy álJodnlomban (nagysága és erejébe/, képest csekélyebb lágy nagyobb mértékben) mind azon fölséges tettek , mellyeket a hon szerelme eredményez, a pénzáldozatok, a mesterségek s tudnmányokhani kitüntetésre való ösztön , az önmegtagadás, önföláldozás egy nagy emberi társaságra árasztanak, meghonnsulnának és erős lábra kapnának. Egy illy buzdító rendszer valódi szellemi emeltyűjévé válnék a nemzet

1 jólétnek , gazdaságnak , hatalomnak , dicsőségnek és fénynek. Miként valóban ezen emeltyű csak egyoldalulag alkalmazta is Olaszhont már régen, Bajorbont pedig épen legiíj <bhan a szép művészetek országává emelé ; Angol- és Olaszhont a legnagyobbszerü humanitási intézetekkel niegajándékozá az állodalom legkisebb költsége nélkül ; ismét Angolhont a legnagyobb tengeri nemzet dicsőségére segité; Fianczlionnak a Vitézség dicsőségét megszerzé, Némethonban pedig jelenleg azon ösztönt eredményezd , hogy a mesterségekben minden más nemzetekhez hasonlók legyenek stb. A kényszerítés sehol az egész világon sem szült még valami nagyot, de a szellemi ösztön, kitüntetés által mindenütt igen gyakran csudákat eszközlött. Es ez nagyon természetes; mert hol van az a/, ember , ki isten gyanánt , minden haszon vagy dicsőség nélkül, a legmagasztosabbra törekednék ? Es ha igaz , hogy sok teremtői természetek a napi bért megvetik, épen ezen természetek lény egében fekszik, hogy a dicsőségre nézve nagyon érzékenyek. Es épen illyen természetek azok, mellyek a legmngasztosabbat létrehozzák; s épen olly nemzetek , mellyek a dicsőség iránt fogékonyak, ismét azok, mellyek nagy tetteket hajtanak végre Avvagy Nagy Sándor, Scipio az afrikai, és Caesar, Nagy Károly és Nagy Fridrik és Napóleon nem a szenvedély ezen emeltyűje, vehiculuma által fettek-e magokat halhatatlanokká? s a Homer és Ossián hősei, s megéneklőjik nem a dicsőség szomja által zaklatfatva tűzték e halántékukra a halhatatlanság koronáját. Csak a közönséges természeteket vonzza a napi bér közönséges munkák végrehajtására. A nemesebb természeteket csak kitüntetés ösztönzi, melly ben áldozataik s tehetségeikért, fejdelmeik, hazájok s polgártársaik által részesülnek.