Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)
23. szám
— 365 — ben áiiottak a következendő orvosok : J/issi/f al Sebti 26) (szül. Ceutában, Afrikában, meghalt Aleppoban 1226-ben), Ennek barátja Eleazar Hobbin ; továbbá Ilanina ben Rezabeel, Rabbi Je/tada, Rabbi Fonchas (mind Aleppoban), Rabbi David (Hamahban), Rabbi Mazliach , végre Rabbi Aaron (Syriában) , atyja a hires Abulferudj-nak , 27) ki, miután mohamedánná Ion, Rar Ibra (a Héber fia) nevet kapott. Valamivel későbben élt Sad ed Daulait, Arghun-Khan (persiai király 1284—1291.) udvarában, kinek vezérévé lőn. Azonban mérgezési kísérletekről vádoltatván, megfojtatott 12Sl-ben. 28) Lakosai Samariának , mellyet egymásután az assyriaiak, persák, görögök, Juda fejdelmei , a romaiak Syriának minden egyes muhamed uralkodó dynastáji Qmár óta, batalaiukba hóditgattak, mind e mellett is sértetlenül megóvták a magok bitét, nyelvét és szent könyveiket. 8 igy iátjuk közöttük a rabbinokat mint orvosokat a i2. évszázadig, Legjelesb nevek : Ahol Tadhl Da/td ben Abul Reja Soliman ben Mobarek Sedid Eddi/t al Israeli, 29) született Cairoban , ki is az ottani orvosi tanodában oktatóvá, az uralkodó Sultán testorvosává lőn , s egy orvosi arab munkát hagyott maga után (tanítványai közöl Ebn-Abi Osaiba a legjelesebb). Asaad Eddin Jacub ben Isaac al Mehelli is a 13. évszázad folytában diszlett mint orvos Cairoban: csakhogy nem kell vele Jacub ben Abu Isaac Muwaffik Eddin-1, damaskusi samaritán orvost, fölcserélni. 30) De valamennyi közö t kitűnik Abul Manet ben Nasser, ismertebb néven: Cohen'Athar, mint leghiresb orvos. 0 fulajdonkép gyógyszerész volt , de azután Cairoban orvoskodott, renegáttá lőn , és meghalt 1235 év körül; miután egy gyógyszerészeti munkát (Menhag al Dokian) irt volna. Mellette nevezendő Ibrahim al Samiri, tulajdonkép csak mint Jussa f ben Abu Said ben Ehalef Muheddib Eddin al Samiri 31) tanítója. Ezen Muheddib Egyiptomban született , későbben a baalbeki (Ileliopolis) Sultan Almelik kedvencze s orvosává lőn , miután előbb Saladin udvarában élt volna. Mivel saját földij einek jobban kedveze, fogságba .téteték , utóbb szánüiz26) Abulferadj hist. Dynast, p. 892. — 27) Abulferadj 1. c. p. 892. — 28) D'Herbelot 1. c. Arghan Khan czikk alatt. — 29) E-A-Osaíba XIV. 41. - 30) E-A-Osaiba XIV. 39. - 31) E-A-Osaiba XV. 48.