Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)

22. szám

— 349 — életmód által, az emiitett anyagok kiválasztására határoztatik, melly kiválasztás gyuladás alakéban lép föl. Ezen előterjesztésben egyszersmind látjuk 1. A köszvénynek hddkőkórrali rokonságát, hol ugyanazon folyamat történik, csak hogy a húdéletmiivekben. 2 Hogy a betvegy alacsonyabb fokán, mikor még a rostonya és fehérnye lerakodása túlnyomó , a vérbocsátás hasznos. — A kórodat tapasztalat bebizonyítja a köszvényes betvegynek csúzosbóli kifejlődését, úgy hogy a két folyamat között csak fokozati különbség van; minthogy a köszvény a tengélet mélyebb bántalmát jelenti. Mindkettőnél lobos mozzanatra találunk, csak hogy a vérbetvegy fokozatai által módosítottakra. Azon alapok , mellyeket a két kórfolyam közötti különbségre nézve több orvosok előadtak , úgy látszik nem lényegesek. A köszvény minden esetre, mint mélyebb tengéleti zavar nem ritkán az öröklött vérvegyben találja gyökokát, de ezen örökösödést a csúzra nézve is lehet védni. A vélt alapok néha hamis előzvényeken is nyugosznak. Igy például nem igaz, hogy a köszvény mindenkor öröklött; mert ezen betegség virágzó egésségii embereket is meglep, kiknek szülőik hasonlag egésségesek. A köszvényrei veleszületett hajlam nem pusztán gazdagon élés, bujálkodás által képződik ki, hanem 6ziikség és nyomor által is. Nem igaz , hogy a köszvény izgató okok , a csúz meghűlés által gerjesztetik stb. A rohamos föllépésnek , melly a köszvénynek tulajdonitatott, oka az idegrendszer nagyobb részvétében gyökerezik s egyátalában nem föltételez lényeges különbséget a köszvény és csúz között. Fontos a kórhatárzatra nézve még azon alakok szemlélése, mellyekben a köszvény-csúzos folyamat fölléphet. Nevezetesen pedig 1. Mint külső és belső életmüvek p.o. vesék , dülmirigy, tiidők, csonthártya , sejtszövet, izületek, idegek gyuladása. Az utolsók főleg megjegyzésre méltók , mert ha az ideghüvelyek vagy a környező sejtszövet meggyulad s kiizzadmány képződik, kidudoiodások s kis csomók képződnek , mellyek ingerök által az érzidegekben idegfájdalmakat, a mozgidegekben görcsöket, az önkénytes és önkénytelen izmokban dermenetet vagy nyomásuk által bénultságot, zsugorodásokat eszközölnek. 2. Mint fekélyek. 3. Mint bőrbántalmak , hová a Wattmann által leirt sárgás "krétanemű, könnyen