Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)
20. szám
— 318 — Végre szótanunk kell még valamit a befecskendés mechanismusáról. Elkeriilhetlenül szükséges, hogy az orvos maga adjon e tekintetben betegének utasítást, mert ezek különben nem tudnak eligazodni. A kezelés következő: A beteg az egészen vagy félig megtöltött fecskendőt jobb kezének hüvelyk és közép uja között tartja. A mutató nj hegye pedig a fecskendő tolójára tétetik, hogy az kiüritessék. Most a lemeztelenített makkot a nyilashoz közel olly móddal kell a bal kéz hüvelyk és mutató ujával megfogni, hogy a mutató uj hegye jobbra, a hüvelyké pedig balra essék a nyilas mellé, mikor is a kéz háta épen lefelé lesz helyezve. Ugyan a bal kéz kis és gyűrűs uja gyámolitják ez alkalommal a tagot, midőn az első balra , az utósó jobbra, a vessző pedig közbül helyeztetik. Midőn már most a hüvelyk és mutató uj hegye által a nyílás megnyittatik, a fecskendő hegye — mellynek nem kell tekeképiinek vagy igen vastagnak lenni, mi mindkettő igen alkalmatlan — jobb kézzel a hűdcső nyílásába vezettetik az alsó falon czűsztatva mintegy mélységre. A húdcsőnyilás ekkor a fecskendő csövecsén összeszoritatik s a fecskendő tartalma hirtelen kiüritetik. Ez meg lévén a jobb kéz visszahúzza a fecskendőt, mig a bal kéz hüvelyk és mutató uja ugyan ezen pillanatban a nyilást összenyomják, hogy a folyadék kifolyása meggátoltassák ; mellyet 1—2 perczig kell benntartóztatni , tovább nem szükséges. Ha ügyesen történik a befecskendés, mi kis gyakorlat után könnyen megtörténik : semmi sem folyik ki , s a folyadék kibocsátásakor ez, miként a vizellet, kis sugárban ömlik ki. — Az imént támadt takarnál, hol a takhártya bántalma leginkább a csónak képíi árok mellső részére korlátozott, nem is szükséges a befecskendési folyadékot a hűdcső hátsó részébe jutni engedni, hogy az is izgattassék. A gyógyulásra nézve tökéletesen elég , ha a hűdcső középéig benyomul. Hogy tehát a mélyebb benyomulást meggátoljuk, illy esetekben a vesszőt ott, hol a borékból kijő , vagy még inkább előre egy szalaggal kell összenyomni. A befecskendési folyadékot egyátalában nem szükséges megmelegíteni , miként tökéletesen fölösleges üveg-vagy filcsontfecskendőket alkalmazni, mint azelőtt rendelték, hogy az olvadék az ónfecskendőben el ne bontassák. T.