Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)

19. szám

— 298 — letétetik. — 5. Nevezetes emésztési zavarok, agy- vagy heves szivbántalmak jelenetei ellenjavallatot képeznek a kínahéj használatára nézve , melly izületi bajoknál is kevesbé jó hatású , mint más szerek , kivévén azon eseteket, mellyben a betegség huzamos ideig tartása követköztében az erő csökkent, s az izületek alaka , neveze es zavarok nélkül, megváltozott. Az utolsó körülmények között a kínahéjnak kénneli stb. czélszerii alkalmazása, elejét veszi az aligforró (subacutus) rohamok visszatérésének, s a kiömlött folyadék fölszivatását előmozdítja. — 6. A betegséget azonban folytonosan éber figyelemmel kell kisérni, s a gyógyszert azonnal félretenni , mihelyt csorvás zavarok mutatkoznak. — (Dublin. Journ. 1844J. 7. B). Kór- s gyógytan. Tapasztalatok a takaros köszve'nyröl. Jólehet a takaros köszvény (Trippergicht) nevezete ujabb eredetű , mégis ezen takár utáni izületi bántalmat nehezen lehet biztosabban elnevezni. Ismeretes volt az már Fubre , Aulenrieth , llroilie stb. mások előtt. Dr. Holscher tapasztalatai szerint főleg a gonosz indulatu, elhanyagolt takarok azok, mellyek a takáros köszvényt előidézik. O az illy nemű izületi bántalmak 3 alakát különbözteti meg t. i. la kóráttételest, 2 forrót és 3 idültet. Az első szerinte a takár hirtelen elnyomása után , jobbadán rázhideggel gyakran már egy éjszaka kifejlődik. Rendesen földagad a térdizíilet. A fájdalmak élénkek, a legrosszabb esetekben hirtelen álorbáncz (

Pseudoerysipels) fejlődik ki. Az izületi gyuladásnak különös hajlama van tályogképződésre, s nnként szerző tapasztala, visszérlob jöhet szőnyegre, s a geny fölszivódása s mellüregi életművekre rakodása követköztében halálossá válhatik. Néhaatokszálag gyuladása a csontok porczos boritékaira megy által s hirtelen csontszű vagy csontfene támad. Szerző ugyan kedvező jelenetnek tekinti, ha itt, miként más takáráttételeknél, herékre, düimirigyre , szemekre stb. (mellyeket némellyek valódi kóráttételnek egyátalában el nem ismernek , mások igen