Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)

19. szám

— 290 — épült, és számos kórtani bonczolafok által bebizonyult, egyszerű s világos természettani szabályokra alapitá. Mielőtt azonban a hangok eredetét fejtegethetném, szükség, hogy a billentyűk alakát, és képletét illőleg ösmerjük. A visszeres nyílások kerületén elhelyzett két s háromheg yü billentyűk a belszivhártyának kettős nyujtványai, a mellyek szabad széleiken bevágvák , s ez által vagy 2 fval. mitralis) vagy 3 (val. tricuspidalis) fő szelvényekre, s több kisebb szelvényekre osztatnak. Ha a fő szelvény közöl egyik csúcsánál fogva kifeszítetik, látjuk, hogy az egy, majd nem négyszegű közép darabbul, és egy meglehetős széles szegélyből áll. A fő szelvények inas húrjai (chordae tendineae) többnyire két szemölcsizomból erednek , a kisebbek egyből. A legnagyobb és legerősebb inak a billentyűk talapjaiba , a gyöngébbek a billentyűk közép darabjába oszlanakel, és első rendű ínaknak neveztetnek. Ezen ínak oldal részeiből a másodrendű finomabb ínak veszik eredetöket és a billentyűk közép darabjaiban végződnek. A harmadrendű ínak ellenben azok lesznek , a mellyek nagyobb részint a másodrendűekből eredve, mielőtt a billentyűkbe át mennének, hártya aUkulag elterülnek, s a billentyűk szegélyét képezik; ezen hártya alakú kitágulásokat, a mellyek a vérnek a billentyűkhezi torlódása által a pitvarok felé, mint vitorlák kidomborűlnak, Skoda zsacskós tágulásoknak nevezé. Az uteres nyilásokon elhelyzett félholdu billentyűk alaka olly egyszerű , s azért olly ösmeretes , hogy annak leírását méltán mellőzhetjük. A billentyűk működése a vérforgásal*

or következő: a vérfolyam a nagyobb visszerekhől a jobb pitvarba, innen a gyomrocs tágulatával a visszeres nyílás és háromosűcsu billentyű sima fölületén a jobb gyomrocsba nyornűl. E kitágulást nyomba követi a gyomrocs illyképi összehúzódása: a visszeres nyilás a benne elszórt ruganyos rostok által már magába is sziikitetik, s ekkép egyszersmind a billentyűk csűcsait is egymás felé hajolni készteti; a mennyiben már most az öszszehuzódás folytában a szemölcsizmok kezdő és végső pontjai egymáshoz közelednek , annyiban összehúzódnak a szemölcsizmok , a mennyiben pedig a kamrák falai egymáshoz közelednek, annyiban csoportoztatnak a szemölcsizmok húrjaik-