Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)

18. szám

— 274 — fltakárogodásánál sikerrel használtatik. Különösen ha gyermekeket éjjel kongó , csahos , száraz, rekedt, fullasztó köhögés lep rögtön meg, a szernek két három szemernyi adaga hányásig ismételve csudaképen egyszerű hurutra változtatja a veszélyes bajt , s ha rekedség kongó köhögéssel láz nélkül visszamarad, két óránként nyújtandó negyed, vagy fél szenierig ezt is eloszlatja , de sietve vissza kell térni a nagy adagokra, mihelyest a beteg újonnan fulladozni kezd, azonban láz s csekély nyomásra is fájás mutatkozván a gőgben nadályokkal nem kell késni. — Hasznos továbbá a szer eleintén teli, később tört adagokban nyirkos mérsékményü görvélyeseknél , midőn hurutos láz folyta alatt s csekély lobos jelenetek mellett 6—8-ad nap rekedt, kongó kehe hörgéssel s nyákszörcsögéssel áll be, helybeli véreresztés ugyan itt sem árta'nias, de elégtelen. Szinte sikeres kis adagokban a légutak idült s fajult nemű izgatottságtól függő takáros szenvedései ellen. Hányást okozván , ingert elvezérlő, SZÍVÓS nyálkát iiritő s egyéb elválasztásokat sürgető tulajdonnal bir. A hártyás torokgyik minden időszakaiban alkalmas, a lobellenes szereket ki nem rekeszti s czélszerűen illesztve soha sem káros; hatányosságára nézve pedig a hánytató borkö\et jóval fölülműlja. Értekező gyakran szokta kitűnő haszonnal alkalmazni , mit következő kórtörténetfel bizonyiía. 1844-dik évi nyáron egy középkorú férfinál agylob végett jeges párolások használtatván, nyakas hurutkehe maradt hátra. Őszelő 25-én csekély torokfájás , erős köhögés, légcsőtakár s nagy mellfogultság láz nélkül mutatkozott, hólyagcsazörej helyett, nyákhörgés és sziszegés hallatszott; széke vizellete a betegnek rendes volt ; salamiasóra , s hánytató borkő kis adagaira estve feléig a nyugtalanító tünetek inkább növekedtek, előadó 16 nadályt rakatván , s előbbi szer helyett két óránként fél szemernyi édes higanyt vörös kéndárdéleccsel adván , enyhülést idézett elő; azonban 29-kén ismét 8 nadályt s a porokhoz gyüszőnyét volt kénytelen rendelni, de minden siker nélkül, estvefelé az érütés gyöngült, sebesült, a végtagok elhidegültek, lépes izzadság fedé az egész testet, a nyák zörej, hörgés, lélegzetlenség , szorongás legmagasb fokra értek, a beteg , ki alig volt képes két szót egy folytában kiejteni, végrendeletet tőn , s halálnak száná magát, de még ezen remény-