Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)

14. szám

— 216 — va , annak domhorodását, kifeszitését sekkép a dobkóros kopogatási hangot, lélekzési zörejt, hörgést s főkép a köhögést és szózatot kisérő érczpengésl s kannai visszhangol okozza ; és ugyancsak ezen üregben mellhártyalobot hozván létre, önként folyik a dörzsölődési zörejnek felül, hol nyirkos képlődékeny kiizzadmány tapad a niellhártya lemezeihez ; s alól — hova magát a savós folyadék vette — a kopogatási hang tompaságának magyarázata. A többi bántalmas tünemények, csak ezen fő baj — pneurno —pyothorax — kifojásai. Ezen igen lermészetes s egyszerű módon, ismétlem annak, ki e sajátságos silly csoportozatban minden más kóralakot kizáró jeleneteket értelmézni képes, igen könnyű s csaknem mathematical bizonyossággal lehet a kórhatárzatot meglenni; ámde nehéz e különös esetben a kór támadását kifejteni, de legnehezebb az ellen sikert igérő gyógymódot vagy gyógyszert találni; pedig mit ér? bármelly sajátságos hang vagy zene, mit maga az érczpengésis, hol életet kell megmenteni, s használni nem lehet. — Tisztelt ügyfeleim, ha a történteket bűn akaróin előadni , kénytelen vagyok megvallani , mikép épen ezen kórisméi bizonyosság, az eddigi szomorú tapasztalás nyomán csaknem minden fölgyógyithatási reményünket kioltva, törekvéseinket füstbe menendőknek jósolta; ámde e mellett kezünkbe adván ez életveszélyben Ariadne vezető fonalát, épen nem csüggedtünk a természet gyógyerejét megkísérteni. Erre nézve t. i. mind a gyógyszer, mind a kiménél meghatározására , mindenek előtt szükség e kór jelen esetbeni támadását kifürkészni, mi csak ugy történhetik , ha ezen mindég másodlagos betegség eredeti forrásait emlékezetbe hozni nem resteljük. Az előzmények s egyéb körülményeket szem előtt tartva, jelen esetben valamelly elfajult kiizzadmány , fölbomlott geny vagy évből gőz nem fejlődhetvén: bizonyos a külső légnek a niellüregbe történt behatása, mégpedig nem a mellkas külső sértése, sem a rekeszizom , bárzsing vagy gyomoré 1lágyulása , de a tiidőállomány és tiidőruellhártya sérülése követköztében. Ez történhetik 1-ször. Tüdőlobban, ha egy fölületes tályog a mellüregbe nyiiik , vagy a tüdőállomány áttételes ellágyulás s üszkös fölbomlás által a tüdőhártyával együtt fölemésztetvén , a légnek a niellhártya lemezei közé szabad űt nyiiik. Rövid megfontolás után mindezek a könnyen