Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)

10. szám

— 150 — a sápkór fejlődését, kezdetében ideges bántalmakat tapasztalhatunk, tengéleti botlások pedig csak akkor tűnnek előnkbe, midőn már a szabálytalan beidegzés eltérité az illető életmüveket, különben is ideges háborgások a betegség egész folyama alatt szerepelnek. Ha már a kóros vértermődést tartjuk a betegség lényegének , ennek megfejtésében egy lépéssel sem haladtunk, mivel meg nem magyaráztuk a hibás vérvegyület támadásmódját ; de hogyha a tévedő dűczrendszernek emésztést, keringést, táplálást s a nemző működéseket akadályozó hatására fogjuk a vétséget, akkor a sápkór tüneteit világosabban megérthetjük. Ugy látszik mintha a dűczrendszernek kárthozó mérséklete leggyakiabban a méh kóros állapotából 6ugárzanék szét, ezt legalább a sápkórnak fejlődő nőknél tapasztalható gyakoriságából gyanithatni. Ezeknélfogva előadó a sápkórt eredetileg ideges bajnak nézi , mellynél az emésztés, vérkészités s havitisztulás másodlag háborodik meg. — Dr. Wagner János által fölhozott három sápkóralakokal pedig kórszöveteknek tekinti. Gyógyítására szerinte erősítő és zsongitó szerek szükségesek , előbb azonban a gerjesztő okokat mellőzvén okszerű testi és lelki elfoglalás , mozgás szabad légben , könnyen tápláló élelem rendeltessék , emésztési akadályoknál olvasztó és kesernyés, szülrészi tunyaságnál s tisztulási hiánynál megnyitó , hascsikaró szerek használandók. Elhárítván igy a szövetközéseket erősítő szerek illesztessenek , ezek között a vas tapasztalás szerint a sápkór ellen legsikeresebb , nem ugyan mivel a vérben hiányzó vasat pótolja, hanem mivel zsongit, sa képze'kenységet emeli, Akármelly alakban tűnjék is föl a sápkór a vas mindenkor fő , és első , vagy utósó szer. Dr. Schlesinger. Minden betegségnél annak támadását, lényegét, okait s szövetközéseit szokás kérdésbe hozni. Föltételes lényegének vitatása azonban a gyakorlatra kevés hasznot hajtván, előadó két alapelv szerint kívánja a sápkórt, valamint más szenvedelmeket fölfogni: először t. i. támadási, másodszor gyakorlati szempontból. Hogy számos alakai közöl Dr. Wagner János ideges alakűt is említ, csak annyiban hagyhatja helyben , a mennyiben néha a sápkórnál az ideges tünetek különösen kitetszenek, mert átalában, és szorosan véve nem létez sápkór melly ideges nem volna, minthogy a