Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

4. szám

- 52 ­Jegyzet. A bordák törését az életben bajos volt kipuha­tolni, mivel nagy dag környező s a lassú légzés nem hallata a törvégek dörzsölését, a szivtáján talált tompa hangot olly területben nem a szivburokbani vérömleny, mint gyanitók, hanem a mellhártya vérrel telt zacskója által mellűire tolt és összenyomott s igy légtelenné tett tüdő okozá. De ki gondol­hatott a mellhártyának , a mellkastóíi lefoszlásárn, s a vér­ömlenynek nem a mellhártya iiregébeni hanem külső fölsziné­ni összegyiilemlésére ? Fz csak ritka tüneménynek tartatha­tik ; a vérömlenyre azonban a kopogatássnl jól következte­tőnk. Ks mint már a jóslatban is mondaték, ez esetben a vérvesztést a liulál egyik fő okanl lehet tartani. Törés ti síp csonton (tibia). Pép kötelék alkalmazása. Kreitner Leopold 33 éves , görvélyes külemü , külön­ben jó testalkatú napszámos. 1829-ben rüh, 1833-ban vér­köpés , 1839-ben pedig a nyakmirigyek daga miatt több ideig mint katona a katonai kórházban feküdt. L tósó baja nem ja­vulván az orvoslás alvtt, a kórházból és szolgálatból elbocsát­taték ; azóta mint mondja, nem vala beteg. 1843-iki febr. 18. mámoros fővel botorkálván az országúton terhes szekér mel­lett, elcsúszott s ugy esett a földre, hogy a szekér hátsóke­reke bal lábszárán keresztül ment. Másnap a kórházba hoza­ték. — Kórjelek : A bal lábszár közepén dagadt, külső föl— szinén szederjes foltokkal födött, a belsőn vöröses. Az ikra belső fölszinén két párhuzamosan alólról fölfelé futó fölseb­zett és részint már bevarasodott sujtás. Ha az ember a szár mellső szélét alólról föl- és fölülről lefelé vizsgálja , mintegy 6"-nyira a lábizület fölött érdes, egyenetlen helyre akad, ren­des tengelyétől csak kissé téri el a lábszár, s ha azt fölemeli az ember rendes irányában csak kevéssé hajlik lefelé, nielly kísérlet alatt csekély recsegés hallható s a beteg fájdalomról panaszkodik ; a szárkapcson (fibula) minden rendes, lleteg lá­bát föl emelhető és leereszthető. Kórösme: Törés a sípcsonlun zuzatássul. A szárkapocs ép, mivel a szárnak iránya reodes és nem tekeredett tengelye kö­rül s beteg lábát fölemelheti és leeresztheti. A törvégek egy­mást érik. — Gyógymód. A pépkötelék (Kleister- Verband) alkalmaztaték. A beteg v iziranyosan feküv én ágyában , kóros

Next

/
Thumbnails
Contents