Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

20. szám

— 318 — ca) lesüllyedését is megzavarva találjuk. A vakbél magas állását illy esetekben fejlődési gátlásnak kell tekinteni. Talán mind azon esetekben , mellyekben a vakbél vagy lehágó burkabél sérvtömlő nélkül nyomultak ki az ágyékcsatornábó), veleszületett sérvet lehet föltenni, minthogy különben ezen különös elhelyezés mechanismusát egyátalában nem lehet kimagyarázni. A kis gyermekeknéli köldöksérvekre nézve az eddigi nézet ellen, hogy t. i. mind ezen sérvek a hashártya erőszakos kifeszitése által támadnak, elmaradván a köldökgyürű be/árulása , Ma lg a tg/te kétkedését nyilvánította, ü ellenben mértékfölötti képződési hibát tesz föl , melly szerint a hashártya, szintúgy mint a külbőr kivülre nyúlik. Szerző ezen bőr átképződését a köldök eredeténél többször tapasztalta , s azon nézetben van , hogy a kis gyermekeknéli köldöksérvek is egy illy veleszületett hashártyanyujtványtól erednek, meggátoltatván a hashártya visszahúzódása a köldökzsinórból. Ezen sérvek képződése ekként egészen hasonlóan a lágyéksérvekéhez, fejlődési gátolás gyanánt volna tekintendő , s a dolgot a szerint könnyii volna kimagyarázni, mig a mostani theoriaszerint nem vagyunk képesek megfogni, miért volna gyakran épen a legegésségesebb gyermekeknél a köldökeiannyira petyhüdt, hogy a belek nyomulásának ellent nem állhatna. — 3. Hájsérvek. Nem ritkán megtörténik, hogy csomósán összetorlódott kerekded vagy peteképü, körtealaku hájdag képződik a savós hártya alatti szövetben , s hogy ezen daganat a hasizmok rostjai között átnyomulván, sérvhez hasonlólag a hasfalakon vagy a lágyékcsatornában vagy a czombgyürún stb. szőnyegre jő. Az alatt hogy ezen hájdag kivíílre nyomúl, a vele összenőtt hasbártya is utána húzódik s ekként a hájdagnak valóságos sérvveli szövetkezése támad. Ezen mechanismust már régtől fogva ismerik; Deschamps, Tártra, Pellet an, Cruveillder , Meckel, Cloquet f Malgaigne stb. a dolgot igy terjesztették elő. Szerző ezen dagokat az általa boncztanilag megvizsgált sérvek legnagyobb iészében valósággal föltalálta, s ennélfogva ebből hajlandó következő tehátlatot vonni : A szerzeit sérvek legnagyobb része az állal támad, hogy hájdaghoz hasonló, s a hashártyával összenőtt kövérség belülről kivülre nyomul, s a ".ashárlyát maga után húzza. Egyébiránt ezen bájsérvek által igen jól ki lehet magyarázni a hashártya félretolulását is. Ha-