Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

12. szám

— 180 sak. a szem beesett élettelen , néha a kakerlak-é\\07. hasonló vörös. Siketség e kór legközönségesh jele , s a hiányos rebegő beszéd is egyrészt a rosz hallás következménye, mellyre még az idegrendszer tompultság» is nagy befolyású. A felsőbb lelki tulajdonok , mint a fölfogás, Ítélet, gondolkodás szánandó alantfoknak, mellyekhez párosul még nagy izomgyöngeség, sinnen a kretinazon sajátságos, tipegő előregörbült térddel való járása. Uly egyének néha még könnyű munkára alkalmasak, irni, olvasni bár ha tökéletlenül is meg'aníf hatók, némelly esetekben a jót rosztól megkülönböztetni képesek. Különben minden iránt közönyösek és restek, s csak rosz bánásmód , csúfolás , szükségeik nem tellyesitése képes őket más túlságba t. i. a legbaromibb dühbe hozni. Némellyeknél a nemi ösztön igen kifejlett, s ennek minden szemérem nélkül kivannak eleget tenni. E kórfok némelly egyénei magokon a butaság legkifejlettebb képét viselik , kik csak táplálékot kérnek , s azt is minden válogatás nélkül; mindazáltal rosz bánásmóddal a legnagyobb dühbe hozhatók, de különben békesek , s pillanatnyi dühök is, a rosszul bánt vagy félreértett természetnek a Lántalmakra felzúdult visszhatásaul tekinthető. 4. E kór negyedik fokának fő jelleme a siketnémaság, a lát s mindazon érzékek tökéletes szélhüdése , mellyek által a lélek különben táplálatát nyeri. A siketnémaság a lelki erők szabad kifejletét lényegesen nem gátolja, s ezen kór s butaság közt a legnagyobb ellentét létez; azért is itt csak a kre- i tinkórral párosult siketnémaságról lehet szó. — Az e kór fokánál szemlélt jelek, sajátságos, durva, széles, törpe testalkat, nagy izompetyhüdség; s ezzel párosult rendkiviili lassúság. Lelki erejük a testéihez hasonlók , ugyanis a legkisebb észt igénylő munkára alkalmatlanok. 5. A kretinkór ötödik foka magát idiotismussal jellemzi, melly a természet ajándékozta értelemhiányt föltétezi; az értelem pedig az érzékekre ható kiilbefolyások minőleges fölfogásából ered. Ezeknél nem hiányzanak akülérzékek, s azoknak idegei, ők mindent látnak és hallanak; hanem hiányzik a látottak rendes fölfogása , az összehangzó szellemi egység, melly által az ember s állat közt fönálló végetlen közfal elenyészik. Úgyde az idióta az állatnál alább sülyedt, mert bár