Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)
10. szám
- 153 — lyák tartozzanak még a csűzkérhoz , sőt azt sem tudjuk eddigelé , váljon létezik- e lényeges különbség a hurutok és csúzkórok között ; azért itten csak néhány takhártya búntalmakról, mellyek csúzos természetéről aligha van mit kétkedni: 1). Csúzos torokgyík. Ez ellen a kikerics még nincs megkísérelve. — Egy 39 évű izmos férfi, ki több esztendő óta naponként az egész testét lehető leghidegebb vizzel mossa s öntözi, 1838. aug. végén súlyos láztól kisért torokbajba esett. A torok bal oldala , jelesül a mandolák igen vörösellettek , és azoknak a nyelcsap felé álló oldalán fehérszürke (hatkrajrzárnyi nagy) folt látszott , melly némi vastag zsiros álhártya által képeztetve , egy üszkös fekélyhez annál inkább hasonlott, mivel a gyuladt mandola a folt körül valamennyire föl volt emelkedve. Szerző naponként 4-szer 10 csép mákonyos kikericsbort rendelt, mire már első nap a baj nem terjede tovább; másod napon 4-szer 15 csép vétetett , és lágyító borogatások rakattak tej és kenyérből a nyak köré. Harmad nap reggel a gyuladás meg volt törve és az ólhárfya le kezde foszlani; a láz pedig a 3 és 4 nap között fordult meg egyetemes izzadással ; a gyógyulás gyorsan ment végbe. IIa ezen torokbaj nem csúzos hanem taplagos (aphthös) vagy orbánczos (pyrős) torokgyíknak látszanék , meg kell jegyezni, mikép talán mindazon kiizzadmányos betegségek, miket szerző Fyr-eknek nevezett, a csúzkórtul nem különböznek olly igen mint hiszik , hanem csak módosulatai levén a csúzos kórfolyamatnak , az átmeneteit képzik a csúzkórtul a hagymázba. Minden esetre a kikerics igen gyors segélyt nyújt az efféle torokgyíkban , és igy tán a szokott csúzos torokgyíknál is megfelelendhetne a várakozásnak. 2). Gastrosis rheumatics — a praxisban többször félreismertetik. E betegség kezdődik mérsékelt vagy erős hideggel , mihez lassanként egy mérsékelt vagy erős ingerláz minden tüneményei társulnak , melly néha a synochalis láztól keveset különbözik. Legkinzóbb a fejfájás, melly főleg az egyik szemgödör mélyében, legtöbbnyire a jobbikban fészkel , és az egyik homlok felére terjed el többé vagy kevesebbé. A nyavalya kisebh fokán nincs jelen sem undor, sem hányás; nagyobb fokán ellenben ökrendés van jelen ; valóságos hányásra ritkán kerül a dolog. A gyomor nem puffadt, a nyelv nincsen csorvásan bevonva, ha-