Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

1. szám

betegségnél még akkor is, ha az érverés kicsinysége azt látszólag tiltaná. Dr. Rosenfeld a bécsi kórházban Seeburger cs. tanácsos osztályán a bélhányást legsükeresebben látá érvágással s jeges borogatásokkal gyógyítani, A gyógyítás czélszerűségét a kórbonczolat is mutatá, inelly mindég a lob jeleinil ada bizonyosságot. 5. Ezek után Dr, Arányi 24 hulla kórbonczolalának eredményét adá elő , ezek közt három tiidőgümő , 6 valóságos tüdömájosodás, egy légdag, egy tüdővizeny s egy végbélrák, a máj többnyire tultenyészett volt; átalában ezen esetek mutatják , hogy nálunk inkább a visszeresség , Bécsben pedig s nyugot felé az üteresség uralkodik, Dr. Eckstein Fridrtk s.k. Dr. Wagner János s. k. helyettes elnök. titoknok. Kivonatok idegen lapokbul és murikákbul. Kórboncztan. Csonlosodás. A kóros csontosodásról Dr. Remak igen tanulságos tényeket tett közzé. Kiviláglik az ő vizsgálataiból, hogy a kórosan képződött csont is a tökélyes vagy tökéletlen porczállapotot átfutja, mielőtt a szilárd alkatrészek fölvétele által csontállománnyá fejlődnék ki. Ezen porczállapotban vagy épen nem mutat porcztestecskéket (Knorpelkörperchen) vagy csak igen tökéletleneket j legfölebb is csak ábrázolókat. Remak azt állítja, hogy a kóros csontképletekben többnyire fölismerte a csonttestecskéket. Albers ellenben igen különféle csontosodósokat vizsgált meg górcsőileg, még pedig ismételve , de csak az egyszerű csonttúltengésekben talált valóságos csonttestecskéket. Az ő kórboncztani átlásának második osztályzatában több csontosodások vannak górcsői viszonyaik szerint lerajzolva , de azokban csonttestecskéket fölismerni lehetetlen. A tisztán kóros csontképletekben tehát nincsenek csonttestecskék; azok csak megközelítik a szabályszerű csontot, de soha sem hasonlók ahoz. A petefészkekben képződött csőn-