Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

7. szám

— 107 — dob támadni. A dob vagy heves vagy mindjárt eleitől fogva idült lefolyású lehet. A takár után fejlődött dob nagyobb ré­szint heves gyuladásos, talán azért, hogy a gyönge görvélyes testalkat bélyegzi heves folyamatává. A nem keményedett fe­kély következtében támadt dob atalában heves, gyuladásos lefolyású, ellenben a megkeményedett fekélyre keletkezett dob rendesen idült lefolyású. Mihelyt olly helyeken , mellyek a megtámadt mirigyekkel fölszivatási viszonyban állanak, sem­mi nyomára sem lehet találni az első rendű fekélyesedésnek, és sem most, sem elébb kóros elválasztás nem talált helyet: akkor, akár mi történt legyen elébb, mindegy hogy hol van a bántalom fészke, niilly folyamatu, hogy több vagy csak egy mirigyet támadott-e meg? mindegy hogy gyanús elhálás után következett-e , de minden esetre nem valószínű, hogy mér­ges dobbal van dolgunk. Ha a dobot takár előzte meg , a nél­kül hogy egyszersmind hiídcsőfekély voltjelen, akkor a dob nagyon valószínűleg egyszerű gyuladásos; azonban az illyen fekéllyel nem szövetkezett takárok igen ritkán szolgáltatnak okot a dob keletkezésére, minélfogva, mihelyt takarnál dob támad , ezen körülmény hihetővé teszi , hogy egykorulag hűd­csőfekély is van jelen. (Kiveendők a gyakran előjövő rokon­szenves lágyékdagok gyuladásos takároknál). Ha fekély után dob támad, melly csak egy mirigyet, még pedig fölületest foglal el, föl lehet tenni, hogy az bujasenyves. A gyuladásos dob mindjárt kezdetén, vagy az azt okozó bántalmak heves folyamata alatt fejlődik ki. Ha később támad, mikor a fekély már néhány hetes, s néha már azon ponton van , hogy behe­gedjen , bujaseny^ esnek tekintendő. Mind ezekből követke­zik , hogy egy dobnak valódi lényegéről soha sem lehet meg­határozott kórismét adni, kivévén, ha genyedésbe ment át, a beoltás által. Azonban ez sem szükséges , minthogy a nyi­lások , mellyeket tesz az ember, vagy a mellyek önkényt tá­madnak , csakhamar az elsőrendű bujasenyves fekély tekinte­tét öltik magokra. Az természetesen értetik , hogy a speciíi­cus geny kezdetben csak a mirigyben van , s csak későbben ögyeledik össze a szomszéd sejtszövet phlegmonosus genyé­v el; minélfogva kezdetben a beoltás mind a mellett is , taga­dólagosan üthet ki, s így annak eredményéről hamis Ítéletet hozhatunk.

Next

/
Thumbnails
Contents